|
Témaindító hozzászólás
|
2009.12.29. 13:46 - |
A természetközeli élet nem egy elérhetetlen álom, ha az ember komolyan gondolja . Csak döntés kérdése, mire tartogatom a drága időmet . És ha kitűzöm a célt , a napirend is másképp alakul. De ehhez előbb el kell határoznom, mit akarok . |
[12-1]
Köszönöm, hogy reagáltatok a kérdés felvetésre , jó és tanulságos volt visszaolvasni valamennyit . Sok gondolatot felvetett bennem ez a " beszélgetés " magamról és a világról is .Mindannyiótok véleményéből egy tanulságot szűrtem le: Ne gondolkodj, cselekedj ! A többit meg bízd arra, akire tartozik ... |
Ezt a kérdés feltevést,más gondolat körből közelíteném meg.Ha az ember úgy nézi,hogy része vagyok a teremtésnek,és ennek az egésznek nem mindegy miképpen müködök.Természetessen vagy nem természetessen.Akadályozom a nagy folyamatot vagy segítem.Ha minnél jobban ráhangolódunk a rendre amit a természet mutat,hogy egymást szolgálják és éltetik, és minden összefügg.Akkor ettől a felismeréstől az életünk is megváltozhat, jobbá válhat. |
Sziasztok!
Azt hiszem, hogy én egyszerűen csak kimegyek az erdőbe az új kutyámmal és szaladgálunk egy jót...:))))
Ő csak egyszerűen élvezi, hogy szaladhat, én meg egyszerűen azt , hogy vele együtt töltöm ezt az időt.
Vajon a természetben élő népek is gondolkodnak ilyesmin, amin mi most?:))))
Puszi! Mindenkinek!
Rita néne:) |
Tényleg nem értem, mit nem lehet ezen a kérdésfeltevésen érteni ?
Megvalósítható-e a természetközeli élet és lelki egyensúly úgy, hogy közben munkánkat elvégezzük a társadalomban ?
Ez nem azt jelenti, hogy bogyókon kell-e élnünk , hanem hogy miközben társadalmi szerepeinket játsszuk, észrevesszük-e hogy egy magasabb harmónia vesz körül bennünket . Amire ráhangolódhatunk , ha nyitott lélekkel kimegyünk az erdőbe , a természetbe, ha módunkban áll megtenni , de úgy is, ha elvégzünk egy meditációt , egy chi kung gyakorlatot, amikor TUDJUK , hogy fejünk felett az ÉG és talpunk alatt a FÖLD . De harmóniába kerülhetünk úgy is, hogyha táncolunk egy jót, ahogy nekünk tetszik vagy önfeledten zenét hallgatunk ,vagy élvezünk egy színi előadást , amitől megújul a lelkünk vagy egy reggel spontán kinyitjuk az ablakot és nem arra figyelünk hogy most ment el a 6- 20-as busz, hanem arra, hogy csiripelnek a madarak .
És máris nem lesz akkora gond, hogy a főnök melyik lábbal kelt fel és éppen hogy nézett rám...Nincs recept, hogy mit kell csinálni , ki mit tud ... De nagyon könnyű nem észrevenni, hogy más is van itt , valami olyan REND és HARMÓNIA , ami éltető . Mert rengeteget teszünk civilizált világunkban azért hogy ne vegyük észre . A természetközeli életben észrevesszük mindezt . TUDOM ki vagyok, mi vagyok , hol vagyok és mi az ami éltet és mi az ami rombol .
És valóban meg lehet nézni , ki mit tesz ezért a természetes harmóniáért ? Hát igen, amióta nincs kocsi , gyalog járok ide-oda , és jól esik sétálni és érezni , hogy süt a nap és esik az eső ...
|
Szasztok drága gyermekeim !
Minek veszekedni, amikor verekedni is lehet, jelesül a természetben. Egyébként tényleg nem tudom miről folyik a szpícs. Egyetértek Botikával, hogy pontosan kell megfogalmazni a felvetéseket. Az, hogy természet közeli élet nekem is kicsit lila köd. Jól hangzik, meg sok mindent rá lehet fogni, de konkrétumot nem takar. Aze akar lenni a kifejezés értelme, hogy menjünk ki az erdőbe és éljünk bogyókon, meg gyümölcsökön, vagy azé vane mögötte, hogy próbáljunk úgy létezni e világon, hogy nem nyírjuk ki magunk körül azt az ős flórát és faunát amibe ükeinkkel egyetemben beleszülettünk. Amennyiben a második verzió közelíti meg jobban a kérdés feltevésének lényegét, kérdezem, ki mit tett eddig vagy szándékozik ezután tenni annak okán, hogy harmonikusabban éljen az őt körülvevő természeti környezettel. Zsuzsa már tett, elhagyta a kocsi összes létező kulcsát. Így biztosan nem terheli a környezetet és sokat tett a fenntartható fejlődés oltárán is. |
Nem értem, mi a baj ezzel a szóval, hogy természetközeli életvitel ? Értem, amit írsz Boti, hogy minden , ami a világon jelenleg létezik , az a természet része , akár élteti az embert, akár nem . ( Mint a vulkán , vagy a városok mérges gázai. ) Azt is értem, hogy nem lehet egyértelműen senkinek megmondani, hogyan éljen , mint ahogy egy városhoz szokott embert sem küldhetek ki erővel az erdőbe , hogy ott lesz neked jó, mert idegenül érzi magát , neki nem ez lesz a természetes.
Tudom, hogy rengeteg embert nem érdekel a természet , teszi a dolgát , éli az életét , vannak céljai és az eső vagy a napsütés annyiban érinti, hogy ma metróval vagy biciklivel menjen be dolgozni, vagy inkább kocsiba üljön, mert míg az autóig kiér, nem ázik úgy szét a cipője ...ha pedig hétvégén kitéved a természetbe, biztosan túl meleg lesz a napon, fázik az árnyékban ,kényelmetlen az erdei pad és idegesítik a bogarak a fűben .
De mihelyt valaki elkezd gondolkodni, kutakodni saját élete körül, szeretne többet tudni magáról és a világról , és ahogy találóan írtad, környezet- tudatossá válni ,mégis javarészt a természetbe " botlik " . Ha egy nagyvárosban valaki odáig vetemedik, hogy meditációkkal ismerkedik, klubokba jár, ott is alapjaiban úgy kezdik a meditációt : képzelj el egy szép zöld rétet ... Vagy menj fel egy hegyre . Nem azt mondják , mássz fel a gyárkéményre és szívd be mélyen a levegőt , vagy képzeld el magad egy sivító metrón zötyögve ...
A vulkánok is igaz, minden mérges gázukkal együtt a természet szerves részei, de a természetes ember nem kráter oldalába építi a házát, hanem messze elkerüli azt . A városi ember pedig ott él a mérgező levegőben , és igyekszik nem tudomást venni róla. Tudom, senkit sem kell megmenteni , akit mindez nem érdekel , de akikben ott motoszkál valami , és szeretne tudatosabbá válni, és kitekint az őt körülvevő környezetére előbb-utóbb ott találja magát a természetben. Az egészség -magazinok tele vannak zöld réttel, gyönyörű hegyi források, fák és növények képeivel ?És az önismereti , meditációs táborok is zömében szép természeti környezetben szerveződnek . Ha elég magasról letekintünk a tájra , azt látjuk, hogy sok zöld , barna és kék folt között van néhány apró szürkés-feketés folt, amik az emberi települések nyomai . Ott zsúfolódnak az emberek, zömében saját mesterséges törvényeiket követve . És mivel igen fejlett a közlekedés úgy tűnik, mintha a világ javarészt városokból és falvakból állna. A környezet-tudatosság( legalábbis számomra ) azt is jelenti, hogy kiszállunk a kocsiból és körülnézünk...
|
Sziasztok!
Csak néhány gondolat még: ha már pontos kérdésmegfogalmazásnál tartunk, akkor nem ártana a különböző fogalmakat is pontosan definiálni, mert könnyen lehet egyről beszélünk, csak egymás mellett.
Mi is az a természet? Mi is az a környezet? Mert eddigi fogalmaim szerint azért a kettő nem egy, mégha közük is van egymáshoz.
Én valahogy úgy vagyok vele, hogy a környezet lehet természetes és ember által alkotott is. A természet egy kis hányada a környezet. Köszi szépen a gyárakat emberek!!! Meg azokat az épületeket, amelyeket aztán végképp természetellenes anyagok felhasználásával építenek. Hajdan és a mostani világunkban is lenne lehetőségünk csak természetes anyagokból "dolgozni". Kérdés az, hogy miért is lettünk ilyen nagyravágyók, mert lehet, hogy emberi természetünk van?
Abban valóban egyetértek Botival, hogy a természet nélkülünk is létezni fog.
Puszi! Rita |
Szasztok!
Ha az EGY-séget veszem alapul, teljesen mindegy hol vagy és mit teszel, a " természetes" életedet éled. Ha leszűkítem a nézőpontot és különválasztom az EMBERT az állatoktól, növényektől, ( persze ez ad'abszurdum ) akkor már találunk jelentős torzulásokat az emberi jellemben, amit nevezhetünk NEM-természetközeli életnek. Mint ahogy egy vulkán a maga mérgező gázaival, füstjeivel, zajongásával, " mérgelődésével " a természetes élet része, úgy egy város is lehet a mérgező gázaival, füstjeivel, zajongásával, " mérgelődésével " a természetes élet része. Az már más kérdés, hogy ezt az EMBER - sokszor tudatosan - önmaga és élőtársai kárára teszi. Ha a természetközeli élet a ( mai szép megfogalmazást használva ) környezet-tudatos életet jelenti a TE szóhasználatodban ( Hú, de szépen mondtam ), akkor értem és elfogadom azt amit mondtál. De azt, hogy hogy kéne természetközelien élni, azt ki mondja meg, amikor 40 milliós városok vannak és az ott születetteknek az a természetes.?! Az a zaj, az füst, por, az "kényelem", amit a város nyújthat. A legtöbbje elbizonytalanodik, amikor kijön onnan. Körbenéznek kicsit vidéken, de látszik rajtuk, hogy nem ez a természetes közegük.
Nem a Föld-bolygót kell megmenteni, mert az még akkor is itt fog keringeni, amikor az EMBER már rég elporladt. Természetes élete folyamán számtalan faj élt és tünt el innen; és lám .... A természet nélkülük, és így nélkülünk is, LÉTEZNI fog.
Igazából csak azt szeretném mondani kedves Zsuzsa , hogy a kérdéseidben is: FOGALMAZZ PONTOSAN!
Puszi Nektek |
Szia, Boti !
Mit jelent neked pontosan az ITT és az OTT ? Minden pillanatban a természet részei vagyunk . Mégis, mintha épp ellene élnénk...
Amikor a kérdést felvetettem, azt gondoltam, hogy hiába élünk minden pillanatban a természetben , mégsem kapcsolódunk hozzá, nem az vezet minket, hanem minden más bennünk, ami a természetes kapcsolódást elfedi . És sem harmóniában nem vagyunk, sem rendben nem vagyunk, sem nem áramlanak bennünk és körülöttünk úgy a dolgok, ahogy természetesen kéne. Zaklatottság, félelem, gátak , bemerevedett ragaszkodó megszokásaink zárnak el a természettől, pedig nap mint nap fúj körülöttünk a szél, esik az eső és süt a nap , és árad körülöttünk az éltető szereteterő.
A természetközeli életben pedig észrevesszük mindezt , vagy legalábbis törekszünk rá. Így elmegyünk túrázni, futni, sétálni , zenére mozgunk vagy csak úgy vagyunk , de észrevesszük, hogy a természet vezet , mert megérezzük, hogy átjár minket .
Nagyon jó, ha valaki bármikor képes úgy élni ,hogy minden pillanatban a természet részének érezze magát , de sajnos nem ezt látom a világban. Inkább azt látom, tenni kell érte, hogy így legyen... |
Természetközeli élet...? OTT vagy minden ITT töltött pillanatodban. Ki sem tudod vonni magad belőle. |
Magam is úgy vélem, hogy a természetközeli élet nem álom, hiszen benne élünk. Lényegében "csak" "belerondítottunk" az általunk épített házakkal. Szilárd meggyőződésem, hogy a taichi alapelveit, filozófiáját alkalmzva és követve egyszerűen csak bele kell simulnunk, felvenni annak ritmusát. Magasabb rend a természet, ha nem alkalmazkodunk, akkor magunk láthatjuk a kárát. Ha pedig éppenséggel vele együtt lüktetünk, magunk is felfedezhetjük harmóniáját és szépségét a mi részünkként érezve. Csakis a természettel egyetemben lehetünk teljesek. Magam is efelé törekszem már gyerekkorom óta. Ha nem is töretlenül, de haladok felé. Ha hosszú ideig nem megyek a közelébe, érzem is hiányát. A mindennapokban szó szerint értelmezve is vannak céljaim a természetközeli élettel kapcsolatban. Kiskorom óta vágyam egy erdő közeli házban élni csendben, nyugalomban, harmóniában. Egyetértek Zsuzsa nénivel, hogy elhatározás kérdése minden. A napirend pedig teljes átalakuláson megy keresztül: a természet ritmusa szerint. |
A természetközeli élet nem egy elérhetetlen álom, ha az ember komolyan gondolja . Csak döntés kérdése, mire tartogatom a drága időmet . És ha kitűzöm a célt , a napirend is másképp alakul. De ehhez előbb el kell határoznom, mit akarok . |
[12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
), akkor értem és elfogadom azt amit mondtál. De azt, hogy hogy kéne természetközelien élni, azt ki mondja meg, amikor 40 milliós városok vannak és az ott születetteknek az a természetes.?! Az a zaj, az füst, por, az "kényelem", amit a város nyújthat. A legtöbbje elbizonytalanodik, amikor kijön onnan. Körbenéznek kicsit vidéken, de látszik rajtuk, hogy nem ez a természetes közegük.