|
Témaindító hozzászólás
|
2009.05.28. 18:33 - |
Azt hiszem egy idő után mindannyiunkban kialakulnak érzések, benyomások arról, hogy számunkra mit jelent a tai chi ?
Ha egyetlen szóval kéne jellemezni , a legelső ami eszembe jut , hogy a tai chi - az élet .
Számomra az élet teljességét jelenti.
Talán a legelső élményem volt a tai chiról , hogy észrevettem, a mozdulatok milyen sokrétűek és a mozgás a gondolataimat is milyen mélyen befolyásolja . Egy páros gyakorlat során megtanultam, hogy a szemből engem érő erő elől a csípőm és vele teljes testem elfordításával kitérhetek .
Nemsokkal ezután egy ismerősöm elég csúnya módon számonkért valamit tőlem . Miközben mondta korholó szavait , úgy éreztem, mintha egy hatalmas erővel szemből rámrontott volna . Szinte láttam a hatalmas fényes energiabombát , amint felém száguld .
Gondolatban reflexszerűen félrefordultam, úgy , ahogy az edzésen begyakoroltam. És a bomba elszáguldott mellettem.
Az illető remegett az indulattól, én pedig nyugodt maradtam . Nem fogtak rajtam a korholó szavak. A végén nyugalmam átterjedt rá is és egészen lecsillapodott.
Nekem ez az élmény jelentette a vízválasztót , akkor jöttem rá, a tai chi az élet minden területét áthatja , olyan egyetemes erővel való kapcsolódást jelent, mely egész életünk mozgatórugója , mindent átjár , mindenhol jelen van.
Ezután még sok más élményem is volt, de az érzés nem változott , nekem a tai chi - maga az élet .
Nektek mit jelent ? Milyen élményetek volt a tai chival kapcsolatban ?
Cs . Zsuzsa
|
[8-1]
Amikor eljön a kedd nagyon örülök neki,hogy a barátaimmal megint együtt lehetek,mert nagyon szeretem öket.Meghalgatjuk egymást , segítünk egymásnak , sőt még edzés után beülünk valahová egy jót beszélgetni.Hat éve tai chizom kisebb nagyobb kihagyásokkal,számomra ez az élet csodáját jelenti.Tai chi maga a szeretet,az istenhez való visszatérés, a természet harmoniája, a LÉLEK TÁNCA. |
És még egy gondolat Zsuzsa másik kérdésére: nekem az igazi élmény a Tai-chival kapcsolatban Ti vagytok. Mindig csodálom azt az átszellemült lényt, amivé váltok akár a forma gyakorlat során, akár a chi-kung (nem tudom, jól írtam-e) gyakorlat során. Nekem a tai chinak a spirituális háttere teljesen újdonság volt, nem foglalkoztam ilyenekkel eddig. Általában az ilyen "okkult tudományokkal" nem foglalkoztam. De ami belőletek árad egy ilyen foglalkozás során, az egészen hihetetlen. Zsuzsa gyakran olyan nekem, mintha a Föld felett lebegne. Pedig én meg vagyok győződve róla, hogy materialista vagyok! Sokat tanultam tőletek és sok kérdést indítottatok el bennem. Ha majd ezt egyszer mind megírom, az lesz a címe: a Hitetlen naplója. |
Sziasztok, hát én is itt vagyok. Mielőtt elolvasom a többiek hozzászólását, hogy ne befolyásoljon, nekem az első dolog, ami eszembe jutott, mikor megláttam a tai-chi mozdulatokat valami Tv műsorban, ahol mandulaszemű egyforma emberek, egyforma fehér ruhában a zöld természetben talán az a jó szó rá, hogy lassan táncoltak: a Harmónia. Aztán amikor elkezdetem gyakorolni, akkor a második, ami eszembe jutott: az Erő. Nem gondoltam volna, hogy a látszólag pofon egyszerű gyakorlatok mögött ekkora fizikális erő rejtőzik. Hogy minden izomnak, minden rezdülésnek, minden lélegzetvételnek helyén kell lenni, hogy tökéletes legyen. Miután ezt megtapasztaltam most már számomra egyet jelent: út a Teljesség felé.
|
Mikor először megláttam egy hirdetésben hogy tai chi edzésre lehet járni, nem éreztem magamban ellenállást. Aztán egy beszélgetés során megígértem hogy megnézem hátha megtetszik. Elmentem és rögtön csinálhattam a gyakorlatokat, mivel fizikailag nem megerőltető úgy döntöttem folytatni fogom. Az élmények és a tapasztalatok hamarosan jöttek. Abban az időben lelki mélyponton voltam, sokszor rossz hangulattal kezdtem az edzést, de a végére mindig sokkal jobban éreztem magamat. Rájöttem a lassú mozgás a formagyakorlatok egy ima egy fohász a mindenség a forrás felé.Tehát a tai chi többek közöt egy kapocs egy összeköttetés, vagyis AJÁNDÉK, ezért érdemes a masnit levenni a dobozról és belenézni. |
Ha egy szóval szeretném jellemezni a tai chit, az " öröm" kifejezést tartanám a legmegfelelőbbnek.Azért, mert nem pusztán a testmozgást jelenti számomra, hanem annál jóval többet.Amikor eljön az edzés napja, az ember úgy indul el az edzőterem felé, mintha valami ünnepélyre tartana.Valami eseményre, amiről előre tudni lehet, hogy jó lesz és kapni fog egy különleges élményt.A teljes kikapcsolódás érzését, a felszabadulásét a mindennapi gondok alól és azt az örömöt, amit akkor érzünk, ha a barátainkkal lehetünk. Az a nagyszerű benne, hogy egy olyan közösség született meg a gyakorló csapat személyében, akik tényleg a mozgás és egymás kedvéért jönnek össze, semmi érdek nem folyásolja be az együttlétet.Az első bemutató után váltunk eggyé , ez azóta is tart.Színes társaság vagyunk, több korosztály, de mégis van bennünk közös, ez az egymás iránt érzett kölcsönös szeretet és tisztelet.
Az egyszerre végzett mozdulatok, a köztünk lévő harmónia teszi olyan különlegessé és szorossá ezt a közösséget. Nagyon szeretem a formagyakorlatot végezni a többiekkel, ez olyan élmény, amit nehéz kifejezni, át kell élni ahhoz, hogy megérthessük az "öröm" jelzőt.
|
Számomra az első szó, ami beugrott a taichival kapcsolatosan: MINDEN!
Kezdetben azért kezdtem járni, hogy enyhítsek a túlsúly okozta kellemetlen testi tüneteken, úgy mint derékfájás, lumbágó. (Nos, ezek kilencven százalékosan megszűntek.) A mozgásom merev volt és darabos. Pedig korábban hajlékony, mozgékony voltam. Az első hónapokban sokszor gondoltam, hogy mit is keresek én az edzéseken. Nehezen mentek a számomra szokatlan, koncentrációt igénylő puszta kezes forma elemei. Valahogy mindig úgy éreztem, hogy én valahogy a sor végén kullogok. Úgy vélem, igen érzékeny periódusa volt az életemnek. Igen, az életemnek, hiszen az elején is azt mondtam, hogy a taichi az MINDEN. Beleivódik az életedbe, egész lassan átitatódik a tested, a lelked. A mindennapjaidban is eszrerint a lét szerint kezdesz el lépni, gondolkodni, mindenütt jelen van, akár észreveszed, akár nem. Gyakorlatilag azt sem tudom, mibe kerültem, de jó "fürödni" ebben a valamiben... Bár már elég sok mindent elsajátítottam: a huszonnégyes formagyakorlatot (amit persze folyamatosan csiszolunk), a taichi filozófiájába nyertem betekintést és alkalmazom az emberi kapcsolataimban, de ez egy olyan út, ami életem végéig elkísér. Egy cseppet sem bánom már, hogy akkoriban "betettem a lábam az ajtón". Szép pillanatokat, igaz barátokat, szeretetet, azaz MINDENt kapok a taichitól. |
Azt hiszem egy idő után mindannyiunkban kialakulnak érzések, benyomások arról, hogy számunkra mit jelent a tai chi ?
Ha egyetlen szóval kéne jellemezni , a legelső ami eszembe jut , hogy a tai chi - az élet .
Számomra az élet teljességét jelenti.
Talán a legelső élményem volt a tai chiról , hogy észrevettem, a mozdulatok milyen sokrétűek és a mozgás a gondolataimat is milyen mélyen befolyásolja . Egy páros gyakorlat során megtanultam, hogy a szemből engem érő erő elől a csípőm és vele teljes testem elfordításával kitérhetek .
Nemsokkal ezután egy ismerősöm elég csúnya módon számonkért valamit tőlem . Miközben mondta korholó szavait , úgy éreztem, mintha egy hatalmas erővel szemből rámrontott volna . Szinte láttam a hatalmas fényes energiabombát , amint felém száguld .
Gondolatban reflexszerűen félrefordultam, úgy , ahogy az edzésen begyakoroltam. És a bomba elszáguldott mellettem.
Az illető remegett az indulattól, én pedig nyugodt maradtam . Nem fogtak rajtam a korholó szavak. A végén nyugalmam átterjedt rá is és egészen lecsillapodott.
Nekem ez az élmény jelentette a vízválasztót , akkor jöttem rá, a tai chi az élet minden területét áthatja , olyan egyetemes erővel való kapcsolódást jelent, mely egész életünk mozgatórugója , mindent átjár , mindenhol jelen van.
Ezután még sok más élményem is volt, de az érzés nem változott , nekem a tai chi - maga az élet .
Nektek mit jelent ? Milyen élményetek volt a tai chival kapcsolatban ?
Cs . Zsuzsa
|
[8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
