Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - november 11. |
Attis |
|
”Nem lehet elég sokszor mondani, hogy ha így megy tovább, az ember elpusztítja magát a földön. Mindannyiunknak meg kell tanulnunk nem csak magunkért, a családunkért, az országért dolgozni, hanem az egész emberiségért. Nagyon régimódi dolog országban, nemzetben gondolkozni, amikor az egész föld van veszélyben. Az ember túlélésének egyetlen lehetősége az egyetemes felelősség vállalása. Hiszek benne, hogy érdemes ezt hajtogatnunk, olykor óriási tömegeket mozgatnak meg egyéni kezdeményezések. Az új század emberének be kell látnia, hogy ha meg akar maradni, nincs más választása, mint a közös felelősségvállalás, s ennek szorgalmazása. A jövőben csak az az ember ér valamit, aki úgy tud élni és dolgozni, hogy közben közös érdekeinket is figyelembe veszi.”
Őszentsége Tendzin Gjaco a XIV. Dalai Láma
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - november 10. |
Attis |
|
”Azért akarunk örökké élni, mert szeretjük magunkat. Meg azért, mert boldogan élünk. Ha az életünk nyomorúságos lenne, inkább azt kívánnánk, hogy rövid legyen.”
Őszentsége Tendzin Gjaco a XIV. Dalai Láma
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - november 9. |
Attis |
|
”Képes-e az elme önmagát szemlélni? Igen is, meg nem is. Azért nem, mert nem lehet egyszerre alanya és tárgy is a cselekvésnek. Vagyis nem lehet egyszerre cselekvő és nem cselekvő. Ám az elme mindenbe beleavatkozik, amivel kapcsolatba kerül, akár akarja, akár nem, akár tud róla, akár nem. Mindent észlel. És leginkább akkor aktív, amikor róla van szó. Mégsem képes önmagával foglalkozni teljes kapacitásával. Pedig ő a legalkalmasabb és legfontosabb eszköz önmaga megtisztítására, szabályozására. Az elme önmaga teremtője minden pillanatban. Ezért lényeges a felelőssége.”
Őszentsége Tendzin Gjaco a XIV. Dalai Láma
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - november 8. |
Attis |
|
”Az agresszivitás az ember lényének legmélyén rejlik. Még azok is, akik az erőszak minden formájától mentes környezetben nőnek fel, olykor kegyetlen gyilkosokká válnak. Nem egy példát ismerünk erre. Ez azt bizonyítja, hogy akár a legőrültebb agresszivitás is jelen lehet az életünkben anélkül, hogy megnyilvánulna. Túlélőként rejtőzik bennünk. Lényünknek ez a legbensőbb része az, amellyel örökké harcolnunk kell. De jó esélyeink vannak, hiszen az ember valódi természete nyugodt. Tudjuk, hogy a lélek ijesztően érzékeny, erős kilengésekre, megrendülésekre és indulatokra hajlamos. De nem ez a domináns erő, amelynek hatása alatt áll. Ezt az erőt le lehet küzdeni és feltétlenül szükséges is.”
Őszentsége Tendzin Gjaco a XIV. Dalai Láma
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - november 7. |
Attis |
|
”Szenvedések végtelen sorát viseltük el egész életünkben, és szenvedünk ma is. Anélkül, hogy bármi értelme lenne. Most, hogy megfogadtuk, a szenvedésektől való szabadulás útjára lépünk, rezzenéstelenül kell tűrnünk a sérelmeket. Nem lesz könnyű munka türelmesnek lenni. Szakadatlan és megfeszített összpontosítást követel. De az eredmény, amit elérünk általa, valami csodálatos. Olyasmi, mint maga a boldogság.”
Őszentsége Tendzin Gjaco a XIV. Dalai Láma
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - november 6. |
Attis |
|
”Semmi sem fontosabb a gondolataink féken tartásánál. Ügyelni kell az elme vad elefántjára, nehogy elszabaduljon, elkóboroljon. Csak így őrizheti meg nyugalmát az ember, így kerülheti el, hogy kiszolgáltassa magát külső körülmények hatásának. Még ha eldugott remetelakban élünk is, ha gondolatainkat nem tartjuk folyamatosan szigorú felügyelet alatt, messzire kalandoznak. Még a teljes magányban is negatív érzések, rossz gondolatok seregei támadhatnak ránk.”
Őszentsége Tendzin Gjaco a XIV. Dalai Láma
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - november 5. |
Attis |
|
”Nem szabad, hogy törekvéseinknek útját állja a nyolc akadály. Még a cél előtt is megszédülhet az ember, ha rájuk tekint. Ezek az anyagi nyereség és az anyagi veszteség, az érzéki gyönyör és a fájdalom, a dicséret és a becsmérlés, valamin a jó hírünk vagy a rossz hírünk a világban. Mindezek olyanok a törekvő ember szemében, mint ha nem is léteznének.”
Őszentsége Tendzin Gjaco a XIV. Dalai Láma
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - november 4. |
Attis |
|
”Az erkölcsösség gyakorlása védelmet jelent. Védi a testet az óvatlan lépéstől, védi a beszédet a vigyázatlan szavaktól, védi az elmét a hibás gondolkodástól. Az erkölcsösség gyakorlása bezárja e három kaput az ember lelkét romboló veszedelmek előtt. Mindezen túl pedig figyelmessé és lelkiismeretessé teszi az embert. Ezért az erkölcsösség az alapja a buddhista gondolkodásnak.”
Őszentsége Tendzin Gjaco a XIV. Dalai Láma
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - november 3. |
Attis |
|
”Felettébb kétséges, hogy teljességgel át tudjuk venni mások szenvedéseit. Nem hiszem, hogy az ember képes erre. Mint ahogy a boldogságunkat sem tudjuk átadni senkinek. Ha mégis előfordul ilyen átadás vagy átvétel, az a két szereplő közötti múltbéli, igen erős és töretlen karmikus kapcsolatra utal.”
Őszentsége Tendzin Gjaco a XIV. Dalai Láma
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - november 2. |
Attis |
|
”Tőlünk függ, hogy az élmény, amellyel majd a halálunk szolgál, milyen lesz. Úgy halunk meg, ahogy éltünk. Akár pozitív, akár negatív lesz az élmény, olyan lesz, mint az életünk volt. Ha értelmesen, jól és boldogan éltünk, a halálunk könnyű lesz és nyugodt. Ha nem így éltünk, nehezebb lesz.”
Őszentsége Tendzin Gjaco a XIV. Dalai Láma
|
|