Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - február 25. |
Attis |
|
"Saját tapasztalataink tesznek képessé bennünket a tudat működési elvének felismerésére. Mit értsünk tudaton és mi az valójában ? A tudat nem gátló jelenség, nem anyagi természetű, hanem a tiszta világosság tulajdonságával bír. Vagyis bármilyen külső tárgy sugárzását felfogja, oly módon, hogy annak a tárgynak a sugárzásába, megvilágításába helyezkedik. A tudat kristálykőhöz hasonlítható. Amíg a kristály egy színezett felületen nyugszik, nem láthatjuk a színtelenségét. Ám ha elmozdítjuk, felemeljük onnan, azonnal feltűnik valódi, áttetsző tisztasága."
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - február 24. |
Attis |
|
”Ebben az örökké változó világban van két fontos dolog, amit mindig érdemes szem előtt tartanunk. Az egyik az önvizsgálat. Mindenkor, minden helyzetben felül kell vizsgálnunk a viselkedésünket másokkal, állandóan ellenőriznünk kell magunkat, hogy vajon helyesen, megfelelően cselekszünk-e. Mielőtt másokra mutogatunk, figyeljünk magunkra. A másik fontos dolog az, hogy mindig készen kell állnunk a hibáink beismerésére és kijavítására.”
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - február 23. |
Attis |
|
”Amikor félsz, gondold azt, hogy mások is félnek. Sőt, vedd magadra az ő félelmüket is. Még ha a szenvedés fokozódik is azáltal, hogy a terheidet növelted, meglátod, a félelmed mégis csökkenni fog.”
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - február 22. |
Attis |
|
"Leginkább az tud felbosszantani minket, ha nem teljesülnek a vágyaink. De ha kiborulunk, az sem segít rajtunk, attól sem teljesülnek a vágyak. Kudarcot vallottunk, még a kedvünk is odavan. Ez a mérges bosszankodás, amelyből düh, harag is fakadhat, ez a legveszélyesebb. Meg kellene próbálni úgy élni, hogy ne hagyjuk megzavarni derünket, lelki egyensúlyunkat. Akár most okoz fájdalmat valami, akár a múltban szenvedtünk valamiért, egyik sem ok arra, hogy boldogtalanok legyünk."
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - február 21. |
Attis |
|
"Mindennek vannak határai. Túl sokat fogyasztani, vagy nagy erőfeszítéseket tenni a pénz megszerzésére, nem ésszerű dolog. De még a túlzott elégedetlenség sem az. Elvben törekednünk kell az elégedettségre, ám a teljes megelégedettség majdnem felér az öngyilkossággal."
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - február 20. |
Attis |
|
”Minden nemes szándék megvalósítása elkerülhetetlenül akadályokba ütközik. Mielőtt az akadályok leküzdéséhez látnánk, igen fontos még egyszer alaposan ellenőriznünk a célkitűzés és indítatás helyességét. Őszintén, tisztességesen és minden részletet illetően indokoltan kell cselekednünk. Úgy, hogy az másoknak és önmagunknak is a legjobb legyen. A cél kitűzése után szilárdan el kell határoznunk, hogy mindvégig következetesen törekszünk az elérésére. Hogy ha végül a cél elérhetetlennek mutatkozik, akkor se tehessünk magunknak szemrehányást.”
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - február 19. |
Attis |
|
"Amikor meghalunk, semmit sem viszünk magunkkal. Csak életünk tetteinek gyümölcseit és szellemi minőségünket."
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - február 18. |
Attis |
|
”A buddhizmus lényege az elme gyakorlása. Saját szellemi fejlődésünk érdekében. Isten maga, a hit vagy az áldás nem elég. Persze, Buddha vagy egy másik megvilágosodott lény áldása fontos lehet, de ahhoz, hogy megtisztítsuk magunkat, nekünk kell erőfeszítéseket tennünk.”
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - február 17. |
Attis |
|
”Ha a tárgyak és az emberek iránt ragaszkodás támad bennünk, nem leszünk képesek megérteni a jelenségek igazi természetét. Csak úgy válhatunk lélekben kívülállóvá, ha felfogjuk a világ dolgainak valódi természetét.”
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - február 16. |
Attis |
|
”Az élet nyugalmának, békéjének megteremtéséhez az első útmutatást csaknem mindannyian az édesanyánktól kapjuk. A szeretet szüksége már az emberi élet kezdeteinél megjelenik bennünk, és fejlődésünk legkorábbi pillanataitól fogva az anyai gondoskodásra vagyunk utalva. Nagyon fontos, hogy az anya kifejezze irántunk a szeretetét. Ez az első útmutatás. Ha a gyerekek nem kapnak szeretetet, később majd nehezen tudnak másokat szeretni.”
Tendzin Gjaco
|
|