Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - március 26. |
Attis |
|
”Erőszak segítségével elérhetővé válhatnak bizonyos célok, de mindig valakinek a kárára, sérelmére. Bár ily módon megszüntethetünk olykor egy problémát, ám máris teremtünk helyette egy újat. A gondok, a konfliktusok végleges megoldásában leghatékonyabban az emberi értelem, megértés és a kölcsönös tisztelet segíthet.”
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - március 25. |
Attis |
|
”Ha valakinek az érzései őszinték és a szíve nyitott, akkor az önbecsülése és az önbizalma is nagyobb lehet. Ilyenkor ugyanis nem kell másoktól félnie.”
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - március 24. |
Attis |
|
”Évekkel ezelőtt, útközben a repülőtérre vagy valahová máshová, vezetés közben egy sereg megkopasztott csirkét vettem észre üzletek és éttermek kirakatüvegei mögött. Addig még sosem láttam ilyen csirkéket az utcán. Mostanában már mindenhol látom őket. Mégis nehezen értem: mit keres a rengeteg lemészárolt csirke a kirakatokban? Bár Tibetben lehetetlen teljesen vegetáriánusként élni, az állatok megölését visszataszítónak találom. Amennyire lehetséges, én mindenesetre zöldséget és gyümölcsöt eszem.”
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - március 23. |
Attis |
|
”A megvilágosodásra törekvőknek (a bodhiszattváknak) feltétlenül sikeresnek kell lenniük a hat erény – a bőkezűség, az erkölcsi fegyelem, a türelem, a könnyed erőkifejtés, a szellemi összpontosítás és a bölcsesség - gyakorlásában. Együtt kell működniük minden élőlénnyel, valamint jóindulattal kell lenniük valamennyi iránt.”
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - március 22. |
Attis |
|
”Ha valaki jól megalapozott szellemi életet él, akkor nem enged a technikai eszközök csábításának és a birtoklás szenvedélyének. Könnyen megtalálja a mértéket, ki tudja mondani például, hogy „elég nekem egy fényképezőgép, nem akarok még egyet”. Örök veszély ajtót nyitni a telhetetlenségnek, egyik legkegyetlenebb ellenségünknek. Ez az a pont, ahol a dolgos elmének feltétlenül közbe kell szólnia.”
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - március 21. |
Attis |
|
”Úgy látom, olykor szörnyű sok munkát tudunk csinálni magunknak. Mostanában például ott tartunk, hogy annyi időt töltünk az álmaink elemzésével, hogy a végén már nem marad időnk álmodni.”
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - március 20. |
Attis |
|
„Tapasztalható, hogy hajlamosak vagyunk magunkat önelégülten szemlélni. Általában elnézőnek, engedékenynek látjuk magunkat, és amikor valamilyen kellemetlenség ér bennünket, mindig készek vagyunk érte másokat, a sorsot, a rossz szellemeket vagy éppen istent okolni. Érdemes olykor magunkba szállni, ahogy Buddha ajánlja. Attól egy kicsit megrémül az ember.”
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - március 19. |
Attis |
|
”A szexuális vágy értelemszerűen akar valamit. Kielégülést a másik birtoklása által. Ez szellemi kivetülés, amelyet bizonyos érzés vált ki. Elképzeljük a másikat a birtokunkban. A vágy pillanataiban minden kellemesnek, kívánatosnak tűnik. Az ember nem látja akadályát a beteljesülésnek, és nem látja okát az önmegtartóztatásnak sem. A vágy tárgya hibátlannak, sőt dicsőítést érdemlőnek látszik. De aztán minden megváltozik a birtokba vétellel. A vágy hírtelen megszűnik – akár mert beteljesül, akár mert elcsendesítette az idő - és többé már nem úgy nézünk egymásra, mint korábban. Néhányan beismerik, hogy ez megdöbbentő élmény. Feltárul előttünk a másik valódi szándéka, természete. Ezért van annyi megromlott házasság, veszekedés, pereskedés, annyi gyűlölet.”
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - március 18. |
Attis |
|
”A boldogság lelki állapot. A jó fizikai közérzet – ha a lélek konfúz és izgatott – nem jelent boldogságot. A boldogság a lélek nyugalmából származik.”
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - március 17. |
Attis |
|
”Ha az emberi evolúciót teljességgel a környezet, valamint a gének, a kromoszómák, stb. változásai határoznák meg, akkor az evolúcióban semmi helye nem maradna a karmának. Nem lenne szerepe, feladata, hiszen minden változás ami ebben a folyamatban bekövetkezik, tökéletesen megmagyarázható lenne a környezet és a szervezet fizikai alkotórészeivel. Míg azonban az egyes ember kialakul, majd megszületik, a sejtek fejlődésében egyre bonyolultabb és bonyolultabb komplexitás, kapcsolódások mutathatók ki. A kapcsolódásokat illetően rengeteg változat képzelhető el, körülbelül 70 milliárd jöhetne létre. A lehetőségeknek ez a száma a szülői géneken alapszik. Ám ezek közül csak egy valósul meg, egyetlen változat alkotja meg az embert. És máris itt a kérdés, hogy miért éppen az? Pontosan a karma létezése ad erre nyilvánvaló feleletet.”
Tendzin Gjaco
|
|