Köztudott, hogy Csuan úr régóta jeleskedik a halfogás művészetében. Szólt is Ju asszonynak, aki elinditotta email formájában a találkozó szervezését. Igen jól álltak a csillagok, mert néhány nap alatt a csapat nagy része gyorsan igent is mondott a péntek estére. Egy finom halászlé party, no meg utána egy Activity döntő igen jó programnak ígérkezett. És lőn.
Kellemes nyár este volt amikor Kék Felhő törzsfőnökkel megjelentünk Csuan úréknál. Sajnos Zsófi nem tudott eljönni. A fel-feltámadó szél miatt Csuan urat a kerti tábortűztől a garázsuk elé leköltözve találtuk meg, bográcsostul, melyben finoman rotyogott az ígéretes halászlé. Mint megtudtuk, hét féle hal különböző részeiből készült az inycsiklandozó paprikás finomság.

Ju asszony kijött üdvözölni minket kisebb gyereksereg kíséretében. Odabent a konyhában kellemes beszélgetésbe merültek a korábban már megérkezett Fu Yung és Erzsi-kalóz-nagymama-professzorasszonnyal együtt. Késöbb befutott Shao, lelkesen hozta a vándor csapat-üveget is. Bok Choyt egy darabig még vártuk, mivel aznap tett érettségi vizsgát, de végül nem érkezett meg.
Ahogy  Wonton mester sem. De új csapattagok érkeztek, Laci szomszéd és családja személyében. Mind kivonultunk az ígéretesen rotyogó halászlé mellé az udarra és koccintottunk Erzsi igen kiváló tüzes vizével. Aztán megvitattuk a kert dolgait, a gyerekek ( Natus, Olivér és Zsófi) közben köztünk játszottak, megcsodáltuk a gyönyörűen termő fügefát és kicsit elvitatkoztunk a keresztényi hiten belül a katolikusság avagy reformátusság kérdéséről is, és ezalatt Csuan úr is elkészült a finomsággal.

 Megterítettünk odabent, az asztalra került a bogrács, mely teli volt minden jóval, többféle hal sok-sok finom részével. És kezdetét vette a halászlé lakoma.
Megállapítottuk, nem csak az illata, az íze is isteni finom volt, méltó Csuan úr halfogó tudományához. Az első fogás után egy  eddig általam nem ismert ételkülönlegesség következett, mely jól ötvözte Ju asszony gombászó és Csuan úr halfogó szenvedélyét , mivel gombás- halas fasírt volt tepsiben megsütve , a belsejében főtt tojással. Hozzá pedig finom káposzta vitamin salátát és sült cukkinit ehettünk. Italnak nem csak tüzes vizet, az elmaradhatatlan sört, hanem (Laci féle) finom házi vörösbort, azonkívül házi szörpöket is kóstolhattunk. Igen jól laktunk a finom ételektől.
A vacsora után aztán a legkisebb csemete, Laciék kislánya, Zsófi elálmosodott, úgyhogy ők anyával, Ildikóval elköszöntek, mi pedig hozzákészültünk a folytatáshoz, a mindent eldöntő Activity csatához.
Először is elosztottuk a csapatot.
Mivel Jani és Gábor hiányoztak,kézenfekvő volt ,hogy Laci és fia, Lacika a helyükre lépve Főni csapatába kerülnek.
Ám Kék Fekhőék nagy merészen bevállalták, hogy hárman is elboldogulnak, Ági, Zsuzsi és Főni. Így Laciék hozzánk kerültek.( Nekik is így volt jó , mert ők meg Csabival egy csapatba szerettek volna kerülni.)

Elkezdődött a játék, aminek a szabályait Ju asszony hangosan felolvasta, mivel ez egy másik fajta Activity volt, amit megint csak nem ismertünk.
Kicsit furcsa volt, nyolcan három ellen, először jelentős is volt a különbség. Megintcsak a megszokott módon játszottunk , kicsik és nagyok ,magyaráztunk, mutogattunk, rajzoltunk, találgattunk, küszködtünk, kiabáltunk,és közben jó sokat nevettünk is.
Gyerekek és felnőttek egyenlő félként egyaránt részt vettek a játékban. A végén Főniék igencsak belehúztak, mert felzárkóztak mögénk. Nekünk már csak egy lépés volt a célig, amikor is, hogy annyira még ne örüljünk, zárófeladat következett, ami során lehetett a másik csapatnak is kitalálni. Úgyhogy még egy jó kis csavar volt a küzdelemben, nehogy olyan simán menjen minden. Közben fogyott a
tüzes víz , a sör, az üdítő és lezajlott egy felszabadító kávézás is...
Derekas és sportszerű volt a küzdelem, nagyon élveztük a játékot. Főniék becsületére legyen mondva, szinte észre sem lehetett venni, hogy kevesebben vannak, három fővel is nagyon jól helyt álltak, a végére ismét szoros küzdelem alakult ki.
De az utolsó feladattal végül is mi nyertünk !!!!
Úgyhogy a három fordulós játékot, ha csak egy hajszállal is, de megnyertük !
Főniék viszont nagy elismerést érdemelnek, mivel nagy bátorságra vall, hogy hárman játszották végig a mindent eldöntő fordulót.
A küzdelem után, mivel a többségnek munkája volt másnap, most nem maradtunk olyan sokáig, magunkhoz képest korán elköszöntünk és jókedvvel hazatértünk.
Főni ismét nem osztotta ki az indián neveinket, de ez a találkozó most nem annyira erről szólt, hanem inkább a finom halászléről és a játékról, az eldöntött küzdelemről.
Bár ahogy a másik csapatot ismerem, el tudom képzelni, hogy újabb játékot és visszavágót kezdeményeznek majd.
Mindegy, amíg jó , addig játszunk, ezt az estét pedig köszönjük a házigazdáinknak, Csuan úrnak, Ju asszonynak, gyermekeiknek, a finom halászlének és egyéb étkeknek, és nem utolsó sorban Mindannyiunknak!

További szép nyarat és remélem, még sok jó összejövetelben lesz részünk a későbbiekben is.