„A szeretet, amelyről én beszélek, nem ismer célt. Nem azzal a szándékkal adják, hogy bármit is kapjanak érte. Az adok-kapok  nem érzelmek kérdése. Ahogy ebben a szeretetben nincs  semmi elvárás, úgy nincs semmiféle ragaszkodás és viszonosság a valódi együttérzés gyakorlásában. Ezen a ponton, a mi gondolkodásunk eltér a szokásostól.  Mi azt mondjuk, hogy a valódi együttérzés nem könyörület, nem hírtelen fellobbanó érzés, amely egy-egy különleges helyzetben sajnálatot ébreszt bennünk valaki iránt. Mi nem választjuk ki, kivel vagy kikkel legyünk  együttérzők.  Mi önként, minden helyzetben és teljes odaadással gyakoroljuk az együttérzést, anélkül, hogy bármit is remélnénk érte cserébe. És ez az együttérzés egyetemes érvényű.”