A keleti felfogás szerint a táplálkozásban, az ételeinkben is megtalálhatjuk jin és yang minőségeit.
Ha egészségesen akarunk táplálkozni , itt is az egyensúlyt kell megtalálnunk.

Ételeink elkülöníthetők jin illetve yang típusú ételekre.

Jin típusúak :

gyümölcsök, zöldségek, tejtermékek, cukor , alkohol

Yang típusúak :

gabonafélék , hús , tojás, olajos magvak , só, fűszerek

( Egyes felfogás szerint a gabona középen található, semlegesen jin és yang között ,  abszolút  energetikai közép pl. a barnarizs.)

Minél több a jin jelleg egy ételben, annál puhább, édesebb, levesesebb,  folyékonyabb, hidegebb.

Minél több a yang minőség, annál keményebb, sósabb,szárazabb, szilárdabb és forróbb.


Az ételkészítési eljárásokkal  is hatással vagyunk ételeink energetikai minőségére.

Ha bármiféle hőt közlünk az étellel, illetve arra törekszünk hogy a nedvességtartalmát csökkentsük , - sütjük , forraljuk ,sűrítjük, aszaljuk, szárítjuk, azzal yangosítani fogjuk. Ugyanígy akkor is, ha sózzuk  vagy csípőssé, fűszeressé tesszük.

Jinessé tesszük ételünket, ha hígítjuk, édesítjük, tejesítjük, pépesítjük és hűtjük.

Étkezésünkkel , ha egyensúlyra törekszünk, érzékenyen oda kell figyelnünk és kiegyensúlyoznunk  környezetünk éghajlati szélsőségeit is. Ez kívánatos energetikai szempontból is.

Télen, különösen ha nagy hideg van, jobbak a  yangos, forró, sós, csípős , húsos ételek , sajtok közül a keményebbek, nyers helyett a  párolt zöldségek . Ilyenkor ajánlhatóbbak  a száraz , sült tészták, aszalt gyümölcsök, olajos magvak, és a  gabonakásák is inkább sósan .

A nyári nagy melegben jobbak  inkább a húsmentes könnyebb ételek, a leveses édes gyümölcsök, a  zöldségek nyersen , hideg friss saláták, hideg levesek, joghurtok, kefírek, lágy sajtok valamint az édes kásák,  főtt tészták.

Jó példa a rizs, melyet kétféleképpen, jangosan és jinesen is elkészíthetünk.

A fagyos télen, amikor a csontjainkig átfázunk , yang-ételre van szükségünk, ilyenkor jobb, ha a rizsbe teszünk húst, zöldséget és forrón, fűszeresen, csípősen tálaljuk.

Egy kánikulai napon inkább főzzük meg tejberizsnek , édesen, szegfűszegesen, citromosan, tegyünk bele málnát, szedret vagy őszibarackot, és mentalevéllel , lehűtve gyümölcsrizsként kínáljuk.
Igazi jin-étel, forró napokon kellemesen hűsítő hatású.

A keleti felfogás szerint az alkohol is jin jellegű.
Bár a borok és a töményebb italok először átmelegítenek, a későbbi lazító hatásuk miatt inkább jin állapotot idéznek elő. A részegséget a kínaiak abszolút jin állapotnak tekintik .

Télen fahéjjal, szegfűszeggel fűszerezve jobban esik,  - yangosabb a forralt bor. Vagy a forró karácsonyi puncs.

Nyáron pedig inkább hűsítő - jinesebb a hideg sör  vagy az édes hideg koktélok.

Ha a jin és yang egyensúlyát nézzük, energetikai szempontból is hasznos, ha a zöldségek, gyümölcsök közül inkább az idényjellegűeket fogyasszuk.
Télen együnk  almát , körtét , aszalt gyümölcsöket, sütőtököt,  sült gesztenyét vagy csonthéjas gyümölcsöket : diót, mandulát, mogyorót . És csak ritkán fogyasszuk  a meleg égövről származó hűsítő , leveses narancsot, mandarint, ananászt.
A banán ajánlhatóbb, mivel nem olyan leveses, kevésbé jines, mint egy narancs.

Zöldségek közül is a minél természetesebben elállót, a pincékben tárolhatót részesítsük előnyben, burgonya, sárgarépa, más gyökérzöldségek, káposztafélék, cékla, sütőtök.
És másodsorban nyúljunk csak a nyáron eltett mirelit zöldséghez, gyümölcshöz.

Mindig a természetes a legjobb.

Tavasztól késő őszig, amikor  szabadon teremnek a gyümölcsök és a zöldségek, érdemes mindig azt enni, aminek éppen az ideje van.
( A piacokon akkor a legolcsóbb is.)

Ha ezt követjük, természetesen igazodunk az évszakokhoz is. A természet ősi  rendszere nem véletlenül alakítja a gyümölcsök és zöldségek érési idejét sem.
Megfigyelhetjük, hogy amint melegszik az idő, haladunk a nyár felé, egyre jinesebb jellegű, édesebb , puhább és levesesebb gyümölcsök kezdenek érni. A májusi melegekben már beérik a cseresznye, a meggy és az eper, ami jinesebb jellegű a keményebb  téli almához, körtéhez képest, aztán jön a még puhább málna, végül mire az idő leg-yangosabbra fordul, tombol a nyári hőség, akkorra érnek be a leglédúsabb és legédesebb , vagyis legjinesebb gyümölcsök, a dinnye, az őszibarack és a nyár végére  a szőlő .
Ősszel , közeledve a hideg felé, a télálló, yangosabb gyümölcsök érnek , az alma, téli körte , a gesztenye, a dió, mandula és a mogyoró.

Ugyanígy megfigyelhető nemcsak az évszakok, de  a napi  időjárás és a táplálkozás jin és yangos ritmusa is.
Amikor nedves, hideg, vagyis  jines idő van,  hidegfront tör ránk, szívesebben eszünk forróbb, szárazabb, nehezebb, yangos ételeket, mígha melegfront tör be, kevesebbet kívánunk enni és előnyben részesítjük az édesebb, hígabb , könnyebb jinesebb ételeket.

Jin és yang minőségei észrevétlenül is jelen vannak életünk minden pillanatában, ételeinkben és táplálkozási szokásainkban is.
Szervezetünk finom hálózata , észrevétlen receptorai  érzékenyen reagálnak  környezetünk változásaira.
Sokmindent táplálkozásunkban is ősidők óta ösztönösen érzünk, tudunk. Az energetika mindenütt jelen van, akár tudunk róla, akár nem .

Többek között ezért nehéz és nem is javasolt egy szigorú táplálkozási rendszerhez mindig betű szerint ragaszkodni , mert ahogy a természet, úgy szervezetünk is egy folyton változó , nyitott rendszer, amit környezetünk energiái erősen befolyásolnak.



















,