Ha  megmutatkozik, akkor egy ponton túl már nem teszel meg önmagad ellenében dolgokat, még ha tudod, az eszeddel őrültségnek tűnik is.

Mert ha tiszta a szándék, és megfelelőképpen koncentrált, van egy láthatatlan kéz , amiről mégha nem is tudsz, elrendezi körülötted a dolgokat.
Rengeteg nehézség van a világban.
Amikor már megoldani látszólag lehetetlen,  marad valami, valami megmagyarázhatatlan tettvágy,a  tenni akarás szándéka, a lelkünk mélyén . Van egy történet, ami erről a mélyről feltörő ősi emberi szándékról szól.

A történetben szereplő bűnözők  csupán szimbólumok és behelyettesíthetők aminek csak szeretnéd,  akár  egy félelmet keltő főnöknek, vagy kizsigerelő munkának , fojtogató pénztelenségnek , esetleg fenyegető, szörnyű betegségnek , vagy bármi másnak ami számodra nagyon negatív.

A történet helyszíne - akárhol, és az idő  - bármikor :

 

Az utcák már nem voltak biztonságosak. Bár az emberek ugyanúgy jöttek-mentek, munkába siettek és bevásároltak, mint régebben is, de a járókelőket bűnöző bandák terrorizálták.
Bele-belekötöttek bárkibe, aki nekik éppen tetszett. És arra kényszerítették őket, hogy különböző játékokban vegyenek részt. Nyíltan nem bántottak senkit. De a játékok arra mentek ki, hogy az emberek bántsák, megalázzák saját magukat.Ők pedig  félelmükben bármit megtettek, amit a bandatagok kijelöltek nekik. Az egészről senki nem beszélt, mindenki igyekezett úgy tenni, mintha a terror nem létezne, mindenki igyekezett egy-egy napot épségben megúszni. De nem lehetett meglapulni, aki  ki akart maradni, azt is gyűrűbe fogták. A rosszarcúak mindig egy csoportot fogtak el, körbe állították őket, és kedélyesen viccelődve kijelölték, kinek mit kell megtennie. Aki következett, a kör közepére állt és csak akkor engedték el, ha teljesítette a feladatot. Aki nem játszott, még jobban megalázták. Aki játszott, magát alázta meg, a rosszarcúak pedig harsányan kiröhögték. Élvezték , hogy az emberekkel azt tehettek, amit akartak.

Történetünk főszereplője épp ekkor bukkant fel.

 Eredetileg csupán egy  volt  a sok közül ...Vele is az történt, mint a sok másikkal.

Hogy  mikor kapták el és hogyan , nem tudna visszaemlékezni rá.

Egyszercsak ott találta magát  sok ember között,akik számára egy rosszarcú banda éppen kijelölte a feladatokat. A banda vezére egy félelmetes, nagydarab, kopasz fickó , jókora sebhellyel, ami a bal arcától húzódott egészen a nyakáig. Egy újabb ember került sorra. Döbbenten látta, hogy egy régi ismerősét látja viszont, akire felnézett régen.

A rosszarcúak azt akarták az ismerősétől, hogy verje magát földhöz és dőljön el, mint egy krumplis zsák. Az  gondolkodás nélkül megtette amit kértek, csakhogy szabaduljon, eszébe se jutott ellenkezni. Mint egy óriási krumpli, csattanva dőlt le a földre. Megütötte magát, de nem akarta mutatni. A rosszarcúak harsányan felröhögtek. Meg voltak elégedve.

Aztán őt szólították. Azt akarták, teljes erejéből ököllel csapjon bele a falba .Ha hatszor megteszi, elengedik.

Ám ő nem állt be a kör közepére. Helyette nyugodtan,egyszerűen válaszolt:

-  Én nem játszom .

-  Ez az egész arra megy ki, hogy az emberek megalázzák magukat.  Ilyen játékban én nem veszek   részt ! -

Nagy csend támadt.

Kamaszkorú fia is ott volt a körben. Előrelépett, és a kamaszok pimaszságával szólt hozzá. A rosszarcúak élénken figyeltek.

- Ugyan már, megint ki akarod vonni magad valamiből? Ne féltsd magad annyira! Nagy ügy párszor beleütni a falba !
  Ha nem teszed , megteszem helyetted én.

A rosszarcúak beleegyeztek a cserébe. A fiú kétszer teljes erejével belecsapott a falba. A harmadik ütésnél megrepedt a kézcsontja. Összeszorította a fogát,hogy ne mutasson fájdalmat és  ütött tovább, de a negyedik ütés már  gyengébbre sikerült. A sebhelyes arcú erre egyből felcsattant :

- Hé,te mit csinálsz ?! , - szabotálni akarod az ütést ?? - Ha nem játszol rendesen, megmutatom , hogy kell ütni, de a következőt  a fejeddel !-

Azzal  felkapta a fiút, és mint egy könnyű botot , teljes erővel, fejjel nekicsapta a falnak.

Iszonyú pillanat volt.

Ő a döbbenettől szóhoz sem jutott.

Aztán valami lobbant , vagy  inkább nagy erővel robbant legbelül.

Hogy életben maradt-e a fia vagy mi történt, már nem láthatta.

Gondolkodás nélkül nekiment a sebhelyesnek. Nem tudta, mit cselekszik, egy ütést mért hátulról a tarkójára.

A kopasz fickó csodálkozva megfordult. Az ütés meg sem látszott rajta. Őt iszonyú ijedtség fogta el,most jutott el a tudatáig, hogy mit tett. Magára haragított egy ilyen erejű fickót. Ez itt helyben meg fogja ölni.

De nem volt más választása, nem állhatott meg. Most már ütnie kell. Minden erejét összeszedte, és elszántan ütött, de rémülten látta, az ütés, ami nagy erővel indul, a levegőben elveszíti az erejét. Mintha egy láthatatlan kéz kivenné belőle az erőt, s mire az a sebhelyes arcút eltalálja, puha, könnyű érintéssé változik.

Jeges rémület fogta el... Mi történik ? Hova tűnik az ereje ? A  pasas meg fogja ölni ! ! !

Kétségbeesetten üt  tovább. Méri a csapásokat .De egyik sem sikerül.  Arra lesz figyelmes, hogy gondosan vigyáz, nehogy eltalálja a másik sebhelyét,nehogy túl nagy fájdalmat okozzon . Nem akar pusztítani.  Még itt , élet-halál között  is sajnálja és nem akarja a másikat túlságosan bántani ?!!

Pedig már semmi veszteni valója nincs. Mi történik vele ??? 

Minden ereje eltűnik a semmiben. A sebhelyes meg fogja ölni.  Lassan elúszik minden esélye. Semmije sem marad, csak a szándék, hogy tegyen valamit, hogy ütni kell, de hogy ebből mi lesz , hogy meddig maradhat életben, nem tudja.

Körülötte minden bizonytalan, kilátástalan. A szándék, ami benne van,az, ami viszi , hajtja.

A  szándék, ami tiszta,könnyű és egyszerű : -  tegye, amit tud...

És teszi, amit érez . Belülről cselekszik, szinte könnyedén. Összemosódik minden.
Már nem gondolkozik .Üti a puha, erőtlen ütéseket, hisz már semmi sem számít. Nem számít , a sebhelyes mit fog tenni vele, nem számít, mikor jön a vég.

Eltűnik  idő és eltűnik  tér...

Hirtelen arra eszmél, hogy nincs már kit ütnie. A hatalmas pasas összekuporodva szűköl a sarokban. Kezét kétségbeesetten  tartja a feje fölé . Az életéért könyörög, csak ne bántsa.

Ő ???

Mi történt ?

Nem ért semmit.   A rosszarcú társai szólni sem mernek. Szemükben óriási  rémület.

Legyőzték a vezért...
 
Kezével int nekik , tűnjenek el. Futni hagyja őket.  Egy pillanat , és már a nyomuk sem látszik. Elporzanak.

 Ő pedig felegyenesedik. Kihúzza magát, körülnéz . Győzött.

Végtelen elégedettséget érez .

Nyugodt méltósággal tekint végig a tisztává lett utcán.

Az emberek, az a maradék, aki közben nem futott el, hálásan veszik körül.

Keresi az ismerősét, hogy megoszthassa vele örömét,  de az nincs már itt,  kereket oldott  az elsők között...

A rosszarcúak eltűntek ,  a környék most egy időre ismét biztonságossá vált...

Hát, ennyi a történet.

Néha a legkilátástalanabb helyzetből is kiszabadulhatunk anélkül, hogy nagy erőt kellene kifejteni. A szándék a fontos,ami elszántságot ad, a tiszta, egyszerű, nyilvánvaló szándék...
Sokan imádkoznak nap mint nap. De nagy részük elszáll az éterben, mert igazán magas régiókba nem talál. A kéréshez tiszta szándék kell, és érezni, hogy nincs más választás.

És átadás. Átadni magad a semmibe, mert már nincs más választásod. És nem számít, megvalósul-e vagy hogy a következő pillanatban mi lesz....

Átvitt értelemben a tiszta szándék az, ami elég mély ahhoz, hogy teljességében megvalósulhat. És ilyenkor nincs szükség  nagy erőre. És az sem számít mekkora félelemmel, negatív erővel  állunk szemben.

És az sem mennyire gyengének  látszunk. A tiszta szándék megteremti a feltételeket és átrendezi a valóságot, mire feleszmélnénk.

Tekinthetünk  így is a jövőbe !

Szép napot ...