Egy-egy túra után megváltozik a világ, mert benne te magad változol.Sok hétköznapi dolog óriási örömet és boldogságot rejteget , és itt most megtalálhatod. Azt mondják, a boldogságot belül kell keresni.  Itt egy- egy túra után sok olyan dolog jelent örömet, amiről 
azelőtt nem is hitted volna. Hogy mekkora boldogság újra fájdalmak nélkül ,rendesen járni, csak én tudom, aki megcsináltam a túrát, csak mi tudjuk, akik megcsináltuk. Hogy mennyivel edzettebb, erősebb lettél általa, csak te tudod..Hogy milyen boldog vagy, amikor a vízhólyagok begyógyulnak, és újra egy lépés sem fáj, csak én tudom,  .... csak  te tudod, te tudhatod .

 Hogy milyen boldog vagy , mert a lelked könnyű, a tudatod tiszta ,kitágult , szinte határtalan , csak én tudom, csak te tudod .Ami azelőtt idegesített, az most semmiségnek tűnik. Mert belül átértékelődött minden a korábbi énedhez képest.Hogy milyen jó élni, csakúgy lenni és létezni, csak te érezheted. Nyitott vagy és érzékeny. Sokat eszel . Folyton éhes vagy, és még ez is öröm. 

 A többiekkel, mintha még mindig kapcsolatban lennél, jó visszanézni a képeket, megbeszélni, ki hogy van, kinek hol fáj éppen  , és hogy megint milyen jó túra volt. A láthatalan szálak, az együtt lélegző csapatot összekötő fonalak  időbe telik, míg szétfoszlanak, ha ugyan teljesen szétfoszlanak? .Még benned élnek a fák, az erdő , hallod a patakok hangját, a szél susogását. A lábadban a kilométerek fáradtsága, de megemelkedett az energiaszinted, a testedet  forrósághullám önti el, újabb és újabb energia szabadul fel . Éjszaka is tele leszel energiával, aludni is alig tudsz. Időbe telik, mire újra visszarázódsz a megszokott életedbe . Minden sokkal élesebb lesz és tisztább. Hogy mindez milyen öröm, senki más nem érezheti, ezt csak én tudom, csak te tudod. Boldog vagy, ha újra szisszenés nélkül fel tudsz menni a lépcsőn. S hogy ez milyenfajta boldogság, én tudom, .... és te tudod .

A hatás nemcsak pár napig tart, később is vannak, amik észrevétlenül jelentkeznek: elkezdesz edzeni, tornázni, futni,
bicajozni. Valahogy hiányozni fog a mozgás. Egyre gyakrabban az lesz az érzésed, ki kell menned egy kicsit , a lábadat vonzani kezdi a föld , a fű, a gyalogút . Időnként útrakelsz , nem a fotelban ülsz, hanem felpattansz és kimész a közeli hegyek felé szívni egy kis friss levegőt. 
 Nem zavar, ha esik az eső, vagy fúj a szél. Az időjáráshoz edzettebben viszonyulsz .Viszont komolyabban veszed,ha jeges szél fúj ,nem ugrasz ki, mint régen, egy szál pulcsiban a boltba , hanem jól felöltözöl ,mert tudod, az idő nem tréfál , ha hidegebbre fordul .
 Örülsz a földnek, a víznek, a levegőnek, a napnak, holdnak és a csillagoknak. Reggelente az ablakból nem csak azt veszed észre, ki ment el az utcán, hanem hogy merre tartanak a felhők, hogy kutatnak a kertben a cinkék , és vonulnak a varjak , mert érzik, ha hidegebbre fordul az idő.A természet része lettél. A bőrödön érzed. Eddig is az voltál, csak kevésbé vetted észre.

Időnként csakúgy beleszagolsz a levegőbe, és az az érzésed támad , információt gyűjtesz a láthatatlanból.
 Olvasol a szélből, a levegőből, a földön a nyomokból ,a napból és a felhőkből. Ismerősebbnek látod a hegyeket, érzed őket , nem is tudod, miért , időnként csak nézel feléjük, mintha a hangjukat hallanád . Érzed, mikor vidámak, tiszták,mikor ragyognak, mikor lágy, meleg fénnyel sugároznak, és nem lesz jó érzésed, amikor komor ködbe , sötét némaságba burkolóznak .

 Más lesz ez a világ. Mert tudod, hogy van egy másik is, ahol más, igazabb törvények uralkodnak. És , bár itt élsz, ehhez igazodsz, mégis élni kezd benned egy másik is. Ha ebben a világodban gondod lesz, segítségedre lesz a másik. Megszokod a csalódásokat, gyorsabban túl teszed magad rajtuk , mert tudod már, volt ennél rosszabb is, és mert tudod, túl kicsi vagy ahhoz, hogy mindenbe beleláss, és minden csak úgy történjék, ahogy te akarod .De megtanultad, semmi sem történik ok nélkül. 

Az erdő már megtanított hinni.
 Az orrod előtt zárt be a pénztár, vitték el az utolsó darabot, amiért sorba álltál , kilátástalan az életed ,más kapta meg az állást vagy nem sikerült az üzlet, amiben annyira reménykedtél ? 
 Csak egy pillanat, hogy eszedbe jusson, milyen volt eltévedve a sötétben a hegyek közt . Mi ez ahhoz képest ? És akkor is  lett valahogy. És beértél, és feljutottál, és leértél és megtaláltad az utat. Már nem is hitted, és mégis minden jóra fordult. 
Szabadabb és függetlenebb is leszel. Lekésted az utolsó buszt , és kilométerekre vagy otthontól ?
Miért törnél össze , nem leszel elveszett, hisz a lábadban sok-sok megtett kilométer van már.
Csak egy kis víz kell, és máris felveszed a tempót , a lábad tudja , mi a dolga, és már indulhatsz is. A távolságok nem
ugyanazt jelentik már. Egyszerűen hazagyalogolsz. Szabad leszel és független. Megerősödtél.
Nem félsz az úton, mert barátod az út, a táj ,a föld a nap és a levegő is .Ismerős minden . Nem győzhet le a civilizáció.
Erősebb vagy, boldogabb és függetlenebb.
 Bátrabban belefogsz új dolgokba, viszont nem hajtod ki úgy magad, mert csak arra vállalkozol, amit elbírsz, hisz megtanultad  tisztelni önmagad. Tudsz nemet mondani, önmagadnak is. És tudsz örülni egy fűszálnak is, vagy  belefeledkezni egy 
katicabogár igyekezetébe , aki el akar jutni a levél legtávolabbi csúcsára. Megcsodálsz egy élelem után kutató madarat,egy morzsát cipelő hangyát és tisztelni kezded a naplemente megindító szépségét. 
Tágabb , szebb, izgalmasabb lesz a világ.
Te pedig benne élettel telibb és boldogabb leszel.
 Csak egy túra volt, ami mindezt tette veled ? Igen , csak egy egyszerű túra volt .

Beneveztél a többiekkel, végiggyalogoltál és beértél . Csak ennyi. De hogy a rajt és a cél között mennyi minden történt , azt csak te tudod, csak én tudom ....mi tudhatjuk . És ez így van jól.
   Hogy mennyivel lettél több, másabb, csak te tudod , csak én tudom. Hogy mit jelentett végigmenni, csak te tudod, csak én  tudom .... Hogy mennyire volt nehéz a hegyre felkapaszkodni , hogy hányszor estél kétségbe, milyen gondolatok kínoztak ,hogy mennyire fáj t, ami fájni tudott, csak te tudod, mert csak te tudhatod

.És hogy milyen megkönnyebbülés volt felérni, megpihenni, a tetőről széjjelnézni, elhinni, hogy megcsináltad, hogy sikerült ,csak te tudod ....csak én tudom. És hogy kitágult a világ, amint a terhek szétfoszlottak, hogy mennyi örömteli gondolat járt át,  .... csak te tudod... .csak én tudom....Hogy milyen örömöt jelentett egy baráti pillantás, mennyit ért egy segítő kéz a kapaszkodásnál, egy korty víz , egy szem szőlőcukor , az együttlépés, az együtt erőfeszítés, a sok kimondatlan szó , és néma köszönöm, -  ... csak te tudod....csak én tudom... Hogy milyen óriási erő a humor, a nevetés a kétségek, nehézségek és bizonytalanságok között, .....  te tudod... és én tudom

Hogy ezek a túrák mennyi minden mást is jelentettek, hogy honnan indultál és hova jutottál  ?

Ki tudhatná más ?

Csak te tudod. És én tudom.....