Pázmándi TOPorgók éjszakája
Zsuzsa 2010.06.19. 15:18
Felejthetetlen hangulatú túra volt . Igazi nagyon meleg nyári éjszaka , Szent Iván éj felé közeledve. 28 km-t tettünk meg éjjel Sukoró és Pázmánd hegyei között , felettünk a csillagos éggel , körülöttünk pedig varázslatos éjszakai panorámával .
Öten voltunk, Boti, Enikő, Attila, Judit és én. Judittal először vettünk részt éjszakai túrán .
Felejthetetelen, varázslatos túra volt .Minden túrán vannak jó részek is és nehéz feladatok is . Szép pillanatok, gyönyörű tájak , és ugyanakkor nehézségek, fájdalmak , holtpontok , eltévelyedések. Itt is voltak nehézségek . Éjszaka kellett menni, teljesíteni , amikor persze más rendes ember pihen … Végig nagyon meleg volt , csorgott rólunk a víz , talán hajnal felé enyhült egy kicsit . A szúnyogok is tettenetesen csíptek . Akármerre mentünk, mindenhol hatalmas rajokban támadtak ránk , ha erdőben voltunk, ha a mezőn, mindenhol körülöttünk voltak . És a „ feldobó „ zsíroskenyér ellenére is nehéz volt éjjel fél 1 felé a Bence –hegyre felmászni , talán akkor lehetett számomra a holtpont . Mégis mindez feledhető volt ahhoz az élményhez képest , ami az egész után megmaradt bennem .
Mert számomra szépséges , varázslatos túra volt . Először vettem részt éjszakai túrán, kíváncsi is voltam, és kicsit tartottam is az éjszakai meneteléstől .
De ilyen élményekre nem számítottam . Talán a közelgő Szent Iván éj , a nyári éjszaka varázsa lebegett a levegőben , talán a gyönyörű Velencei tavi panoráma tette , vagy talán a hegyeken pislákoló lámpák fényei , talán a társaság , a csapat , akikkel jó volt együtt menni , nem tudom , de számomra felejthetetlenné vált .
Az egésznek volt egy nagyon kellemes hangulata . Balzsamos nyári levegő , ami éjszaka is meleg volt , a fejlámpák fényei, titokzatosan imbolygó fénycsoportok egymás után a sötét erdei ösvényeken , a hegyoldalakon felfelé , a szőlőhegyeket szegélyező utakon . A hegyek sötét kontúrjai , mögöttük halványan vibráló fények . A tó felől zene foszlányai , Szent Iván éji tánc- mulatság hangjai . A Bence- hegyen is néhol házi bulik, nyáresti összejövetelek hangjai , fényei . Sötétbe burkolózó hegyeken kapaszkodunk felfelé, a lámpával a lábunk elé nézünk , igyekszünk, lihegünk, mégis oldalra kitekintve rabul ejt az éjszakai panoráma szépsége .Nappal is gyönyörű a vidék , de éjszaka – valami egészen felejthetetlen . Nyár van , meleg - és az éjjel varázslatos.
Este fél kilenckor indultunk Pázmándról . Boti , Enikő, Judit, Attila és én , így állt össze a kis csapat.Hogy Pázmánd , Sukoró és Nadap hegyei között 28 km-en át éjszaka barangoljunk . Jó hangulatban indultunk a helyi presszóban történt kötelező „ bemelegítés „ után , és jó tempóval haladtunk a lemenő nap utáni szürkületben . Számomra új élmény , hogy este rajtolunk . Az első ellenőrző pont után nemsokkal előkerülnek a fejlámpák . És innen már egyre sűrűsödő sötétségben haladunk a Nyír –hegy felé . Az útvonal mellett elő -elővillannak a bokrokra , fákra helyezett fluoreszkáló táblácskák . A rendezők gondosan kijelölték az útvonalat . Azokat követjük . Már messziről felfénylenek a fejlámpa rásugárzó fényétől . Először látok ilyet , először vagyok éjszakai túrán .
Miért kell éjszaka is túrázni ? Talán mert kihívás és élmény is egyben , a sötétben az útvonal is , a környék is másként hat, mint nappal. Talán még jobban egymásra vagyunk utalva és talán még izgalmasabb a többi túrázóval együtt jönni , fényeket követni , utakat keresni a sötét erdőben és a hegyek között .
Éjjel 2 óra felé a Cseplek –hegy felé gyalogolva kérdeztük magunktól, hogy ki lehet ilyen őrült még ? Hogy az éjszaka kellős közepén , amikor a z emberek nagy többsége alszik, fejlámpával a fején vaksötétben trappol a következő hegytetőn pislákoló fény felé ? Nemsokkal utána válaszképpen egy futó bontakozott ki a sötétből velünk szemben haladva , fejlámpával és bicajos kísérővel . Ő meg futóedzést tartott , elszántan kocogott így éjjel kettő felé . Ilyenkor kisebb a hőség , - teljesen igaza volt …
Nyír –hegy , Meleg –hegy egész más volt így éjszaka , sötétben járni az ösvényeket . De kisebb elkeveredéstől eltekintve jól tudtunk tájékozódni. A szervezők gondosan kijelölték fényvisszaverő táblácskákkal , csíkokkal, szalagokkal az útvonalat . Izgalmas volt a világító kis cölöpöket követve felmászni a hegyi ösvényeken . A Vörösmarty présháznál zsíros kenyér és hagyma várt és gyönyörű panoráma. Sukorón a gyapjas zsák felé gázolva a nagy fűben felhallatszott a faluból a Szent Iván éji táncmulatság zenéje , körben a tó panorámája , az ellenőrző pontnál az asztalon hangulatos petróleum lámpa lángja lobogott . Élmények sora . De sajnos szúnyogúzőnek nem vált be. A vérszívók serege szünet nélkül ostromolt minket. De legalább jobban siettünk, ugyanis megállni rövid időre is borzasztó volt volt …
Nagyon meleg éjszaka volt , rólunk folyt a víz , nagyon örültünk néhol egy kis hűvösebb fuvallatnak. A Csúcsos hegy és a Cseplek hegy tetején viszont rendesen fújt a szél , aminek szegény pontőrök annyira nem örültek, mi viszont felfrissültünk tőle.
Végül a Zsidó – hegy volt az utolsó hegy , amit megmásztunk , a sziklákon kézzel lábbal kapszkodva átlendültünk, ez is izgalmas volt a sötétben , és aztán újra Pázmándra, a faluba értünk. Hajnalodni kezdett . Testileg- lelkileg is felfrissültünk .Már csak egy ugrás volt a cél . Jó kedvünk lett , fél négy körül az utcán a „Mint a mókus fenn a fánt” kezdtük énekelni , Enikőnek futni támadt kedve . A falu még alvó lakói szépeket gondolhattak rólunk. De egyszer van éjszakai Toporgó …
A malomhoz érve már pirkadni kezdett . És az éjszakai túra újabb gyönyörű ajándéka , a felejthetetlen hajnal . Az a napszak, amit sosem szabadna kihagyni … Zöldülő gabonatáblák mellett mentünk ,ébredező madarak trilláztak , körben hajnali fény derengett , frissülő levegő , a lábunk alatt lekaszált friss széna ,harmatos , puha és illatos , és újabb élmény , ami számomra felejthetetlen volt és nagyon megérte.
A célba érve finom bográcsban főtt gulyáslevest kaptunk , és a beígért meglepetést , egy igazi fagyispultból választhattunk jéghideg finom fagylaltot . A nagy meleg után ez igen jól esett .És a figyelmesség is a rendezők részéről .
A túrát sikerrel teljesítettük, szintidőn belül, megkaptuk az okleveleket és a kitűzőt . Ez is jó érzés volt , hiszen egyre több a sikeres túra, amit csapatszinten teljesítünk. ( Tudom, Boti , Enikő és Attila tudott volna jobb időt is menni , részemről ez a tempó épp elég volt , és talán Juditéról is ,de remélem ez megbocsátható nekünk. )
Jó volt a csapat , élményekkel teli , sikeres a túra , jó volt az útvonal és gondos a szervezés . Mit is mondhatnék ? Szép volt a környék , és az éjszaka varázslata, talán a Szent Iván éj közelsége is , a pázmándi Toporgó 28 km- ét számomra felejthetetlenné tették …
Köszönöm Mindannyiótoknak !
|