Vonzódás, vonzalmak
Zsuzsa 2010.03.28. 19:41
Az élet olyan mint egy hatalmas szimfónia . Ezernyi színnel, hanggal, történéssel. Akkor a tökéletes, ha érzékelni tudjuk minden hangját, ütemét, ritmusát , dallamát. És valamennyi hangszert képesek vagyunk meghallani. Ehhez elég érzékenyeknek kell lennünk és nyitottaknak mindarra, ami körülvesz minden pillanatban.
Ám vannak történések, érzések, amik elzárják előlünk ezt az érzékelést . Nemcsak a félelmek , az aggodalom , a negativitás az, ami beszűkít annyira ,hogy minden dallamot ne hallhassunk. Épp ilyen beszűkítő tényező a látszólag pozitív, kellemes érzésnek hitt vonzalom is .
A vonzalmak gyakran a semmiből születnek egy pillanat alatt és a jó érzések miatt észre sem vesszük, hogy elragadnak, beszűkítenek , megkeményítenek bennünket.
A vonzalmak hálójában miként vergődünk felvillanyozó jó érzéseket kortyolva vagy pillanatnyi elégedettséget jelentő örömöket bekebelezve. Csakúgy lubickolunk az izgalmas jó energiákban és észre sem vesszük, egy láthatatlan fonálon keresztül milyen keményen rángatva vagyunk. A vonzalom mintegy dróton rángat minket és észre sem vesszük, hálóba kerültünk . És azt hisszük, milyen sokat is kapunk.
De hát mit tegyünk, ha meglátunk valakit is olyan erős a vonzalom, hogy képtelenek vagyunk ellenállni neki. Nem véletlen, hogy felbukkan ez az érzés. Semmiképp sem az a megoldás, hogy megpróbáljuk elnyomni magunkban vagy tudomást sem veszünk róla . Hisz a vonzalom is megszületik valami miatt , legfőképp valamilyen hiányunkra hívja fel a figyelmet.
Ilyenkor hajlamosak vagyunk se nem látni, se nem hallani . És beszűkülünk . Pedig ilyenkor kéne még jobban kinyitni a szemünket és azt mondani : láss jobban ! Láss tovább !
A felkavaró nagy energiák , a vonzalmak velejárói , de lássuk benne önmagunkat is. Érdemes megfigyelni , mint viselkedek, érzem magam , amikor nagy erővel vonzódni kezdek valamihez, valakihez. A párkapcsolatok jó részét is a nagy vonzalmak indítják el . És ha nem tudnak továbblépni felek a szeretet, és önmaguk felé, egy idő után hiba csúszik a vélt, elképzelt nagyszerű képbe, ami a szimfónia csak kis hányada, és már el is vetjük vonzalmunk tárgyát , anélkül, hogy igazán szerettük vagy megismertük , láthattuk volna. És hiányunk tovább űz bennünket , újabb és újabb vonzalmak felé .
Az egész világ ebben a hálóban vergődik , és az emberi kapcsolatok nagy része is. Pedig meghallhatnánk az egész szimfóniát is, amit az élet vagy egy másik ember kínál nekünk , csak lássunk, nézzünk és lépjünk tovább . A szeretet szabadság. A vonzalom börtön , ami megkeményít , beszűkít és végül nem érezzük jól benne magunkat .
Ha a vonzalom elér és észreveszed benne végre önmagad , nyisd nagyobbra a szemed , és láss tovább ! Hagyd, hogy a szimfónia szabadon kibontakozzon !
|