Így kezdődött...
Zsuzsa 2010.02.18. 10:45
Nemrég olyan érzésem támadt, jó volna leírni, és Titeket is arra buzdítani , hogy írjátok le ,hogyan is kezdődött a másként gondolkodás az életekben ?
Nálam az egész előzménye, amire vissza tudok emlékezni, nemsokkal azután történt, hogy otthagytam az egyetemet . Pesten a Blaha Lujza téri metrómegállóban megállított egy 50 év körüli nő. Kiszúrt a tömegből , valahogy szimpatikusnak gondolt és beszélni kezdett hozzám . Hogy gondolkodtam –e már azon, a világ milyen törvényszerűségek alapján működik. Hogy nem érzem-e hogy van egy nagyobb rendező elv, ami az egészet teremtette és irányítja , akit hívhatunk Istennek is . Mondtam, nem vagyok vallásos .
De hát nem csodálatos, hogy a Naprendszer bolygói , a távoli galaxisok , az egész Univerzum égitestjei egy meghatározott rend szerint keringenek és működnek, hogy mindez csak úgy lehetséges, hogy egy nálunknál hatalmasabb teremtő irányítja a működésüket ? Nem érdekes ?
-De,de bocsánat, már mennem kell. - Rámosolyogtam és továbbsiettem a tömeggel. Nem akartam vitatkozni .Szegény asszony , olyan ágrólszakadt kabátban volt , olyan egyszerűnek tűnt. Nem akartam kioktatni, hogy manapság már vannak tudósok, akik vizsgálják és mérik a bolygók röppályáját, méretét, fizikai paramétereit, és általuk tudjuk, a bolygók élete egyszerű fizikai törvényeken alapszik . De szegény asszonynak minek is magyaráztam volna ?
Mai szememmel rendkívül lenéző és ostoba módon viselkedtem . Csak a matériában hittem és a tudományt tartottam legfelsőbb rendűnek . A nő egy szót sem szólt , hagyta, hogy elmenjek.
1-2 év múlva megszületett a fiam, Ádám , sokmindenen túl voltam , örömön és fájdalmas megtapasztalásokon is, a tanulás, egyetem gondolata messzire reppent . Egyszerű GYES-es anyuka életét éltem .
Egy napsütéses tavaszi délelőttön sétálni indultunk nem egészen egy éves fiammal, Ádámmal , akit babakocsiban toltam. Húsvét előtt járt az idő .
A házunk előtti járdán feltűnt előttem egy idősebb nyugdíjas házaspár . Néhány napja itt jártak az utcákban, Jehova tanúi voltak, sok embert megszólítottak.
Mivel viszolyogtam mindenféle szekta és gyülekezet hittérítő nézeteitől , ösztönösen ki akartam kerülni őket. De a szűk járdán nem lehetett . Reménykedtem, talán békén hagynak . De nem így történt . Megszólítottak.
A férfi kedves volt , szelíden beszélt . Azt kérdezte, hallottam-e már az Armageddonról ?
- Nem , életemben nem hallottam ezt a nevet .Olvastam-e a Biblát , nem , nem olvastam, nem foglalkoztam vallásos dolgokkal.
Zavart a közvetlenségük , a téma , amiről beszéltek , idegességemben kínosan nevetni kezdtem . A férfi abbahagyta a beszédet és szelíden az arcomba nézett :
-Ne haragudjon, mi olyan nevetséges abban, amit elmondtam ?
Ez talált . Nem gondoltam, hogy ő is figyel rám, azt hittem csak az a fontos neki, hogy a magáét hajtogassa. Lelkem mélyéig elszégyelltem magam. Az égre néztem és egy erős gondolat fakadt bennem :
- Mi van, ha ez az egész IGAZ ??! - És amit én gondolok, az a NEM IGAZ ??! .
Nem tudhatom , Isten létezik-e vagy sem . Amíg az ellenkezőjét nem tudom bizonyítani , honnan tudhatnám, hogy nem az az IGAZ ??
Mintha megfordult volna velem a világ , méghozzá jó 180 fokkal. Minden, amit eddig életemben gondoltam ,fontosnak tartottam , az volt az ostobaság , és az volt a hamis ! Soha ilyen mélyen még nem szégyenkeztem semmi miatt .Meg voltam rendülve. A férfi és a nő tovább beszéltek.Arról , hogy hamarosan eljön a nap, amikor nagy baj történik a világgal. De aki hisz Istenben, annak nem esik bántódása, megmenekül . Most kell , időben felvenni a kapcsolatot vele, hogy később ne történjen semmi bajunk .Hogy ezt rengeteg embernek el kell mondaniuk, hogy forduljanak Isten felé, amíg nem késő.
- Valahogy hittem is meg nem is .Olyan furcsa volt, amit mondtak . Itt ezen a szép verőfényes napon . A fák virágoztak , gyönyörű tavasz volt .Ők meg valami Armageddonról beszélnek.
- Aztán a nő a járdát mutatta, egy helyen hiányzott egy járdalap és gödör volt benne. Azt mondta, ha maga látná, hogy egy nő babakocsival arra sétál és ott van az a gödör, de a nő nem látja, maga is szólna neki , nem ?
- Mi is csak ezt tesszük . Szólunk , hogy mit tegyen , hogy bele ne essen a gödörbe .
- Ez is olyan furcsa volt. Miért mond el ilyen nyilvánvaló dolgot ? Miért kell ezt így elmondania ? Ma már értem, Ő életem útjáról beszélt .
- Aztán végezetül a férfi könyveket mutatott az aktatáskájában .( Na most jön az, hogy venni kell valamit – gondoltam kajánul.) Essünk túl rajta , megnézem , de nem akarok venni semmit.
- Csakhogy ránéztem az egyik könyvre, arany borítójú kis könyv volt , rajta sötétkék betűkkel : Hogyan található meg az igazi BOLDOGSÁG ? .
- Ez talált. Akkoriban egyre boldogtalanabbnak éreztem magam , hátha valami okos gondolat akad a számomra benne .És megvettem.
- A házaspár elbúcsúzott . Én is bementem a házba.
- Aznap a könyvvel tértem nyugovóra. Nem voltam vallásos, és meglepett , hogy a biblikus tanítások a mai napi életre vonatkoztak . És találtam benne egy gondolatot a számomra, ami nagyon tetszett és megragadta a figyelmemet : hogy a boldogság belőlem fakad, az én hozzáállásomon múlik. Ne kívül keressem, hanem belül . Tegyek érte .És így örökre boldog lehetek .
Ez a gondolat mai nap látom, milyen fontossá válik , és így 2012 felé közeledve még nagyobb értelmet nyertek az akkor még furcsának tűnő szavak .
Az akkori gondolat hatására elkezdtem az ezoterika , a spirituális dolgok felé fordulni.
Ez a találkozás alapjaiban változtatta meg a gondolkozásomat , és egy sok történéssel teli, kalandos utazásra vitt, ami tart a mai napig is.
- Hát velem így kezdődött …
|