Amikor megtanultam a kézrátétellel való gyógyítást,csak mechanikusan hagytam, hogy a test felett mozdulatlan kezemből különböző áramlásszerű érzések szülessenek és jussanak be egy másik testbe.

És éreztem , élveztem az érzékeken túli érzékelést, mely fokozatosan kinyitotta láthatatlan adóvevőimet a hatalmas és végtelen világ felé.

Később megmozdult a kezem és úgy éreztem, bizonyos pontokra kell tennem az ujjaimat. Új világ tárult fel, olyan érzetem támadt, mintha a test egy kirándulópálya lett volna a természetben .Összekapcsolódva a másik testtel-lélekkel, megszűntem én lenni , utazóvá váltam és mindennek a mélyén szabadon barangoltam hegyek és völgyek között , sűrű, tömör szövetek, kemény hegyek ,csontok,inak, csontfalak  és a kötőszövet  lágy , szellős sivatagai felett , hol mélyre ereszkedtem, hol hegyet másztam, hol a felszínen jártam, hol meredeken ugrottam, hol elidőztem, hol gyorsan továbbhaladtam. Voltak ritka, szellős helyek, ezekre sűrűbb erőket vezettem. Voltak üres, élettelen helyek, ezeket élettel töltöttem meg,megmozgattam,felpezsdítettem,ha kellett, láthatatlan forrást fakasztottam.

Voltakfeszítő, pangó részek , itt patakokat, folyókat indítottam , és a feszülés megszűnt.És jöttem , mentem indák, inak, erek szövedékei között , meridiánok folyamát követve , folyók, patakok mentén , lágy és tömör szöveti részek felszínén és mélyén, repültem, barangoltam, rohantam mint hegyek , völgyek, tisztások és sűrű erdők mélyén .Néha kemény falakat kerültem meg, vagy lágyítottam , szelidítettem.Néha átmostam, tisztítottam, amit kell , kanyargós csatornák örvénylő mélyén apró lényként a falakat vizsgáltam , örvénylettem én is , ahogy a szervek mozgása magával vitt.

Csodás, leírhatatlan utazás.

Később tanultam csak meg, hogy a helyeket , ahol jártam, akupunktúrás pontoknak, meridiánoknak , nevezik.Később olvastam csodálkozva , a kínai orvoslás is a természetből vett nevekkel jelöli e fontos pontokat, vezetékeket.

A gyógyítás egy utazás.

Néha vannak helyek, melyek a mélybe rántanak .Ilyenkor megnyílik múlt és jövő. Végképp elvesztem, ki vagyok,  utazok képek , történések, élmények, érzések között. S a végén egy gondolattal , érzéssel gazdagabban vet ki magából a mélység, vagy ha kell , ugrom ki tudatosan.

És újra tudom, én vagyok, most gyógyítok és épp egy betegség oka vagy gyógyítási módja tárult fel előttem.

És hagyom, hogy mozduljon a kezem, a belsőm, a tudatom. És addig formázom, alakítom a kezem alatt a soksíkú és rétegű képlékeny alakzatot, míg elkészül a mű, helyén lesz az energiatest, áramlik az energia , lecsitul a forróság , ami feszült volt , megnyugszik, ami hideg volt, felmelegszik.A sötét részek fénnyel telnek meg , a nehéz részek könnyűvé válnak, és megerősödik,helyére talál, aminek kell. A mű elkészül, az egyensúly helyreáll .

Igen, a gyógyítás maga művészet . Élményekkel teli teremtő utazás .

Megunhatatlan , végtelen felfedezés.