Minden jó vagy rossz, amivel a világ eredendő természetét tudatosan befolyásolni szeretnénk, az egónkat szolgálja és előbb utóbb természetéből kifolyólag visszaüt.
Az a technika, amellyel megtanuljuk " jóra" fordítani dolgainkat, mert az elménkben így döntünk, de mély " isteni " lényünk szavát nem halljuk meg, a negatív világban éppúgy visszaüt. Amivel a jót erősítjük, ugyanannyival erősítjük a rosszat is, hiszen a két pólus természetes áramlásában vákuum keletkezik. Az egó mindig a " jóra " törekszik , bármi áron is. És innentől a legkisebb cselekedet is mágia , befolyásolás, és előbb utóbb visszaüt.
 Ilyenkor úgy érezni, hogy elveszik az élet sava- borsa, természetes íze. Helyette csak egy steril valamit kapunk , amiben észrevétlenül elfogy az erőnk vagy ami még rosszabb akaratlanul is más ember vámpírjává válhatunk...

Néhány a mágiához kapcsolódó gondolat a Symbolon c. könyvből / Peter Orban-Ingrid Zinnel -Thea Weller /

" A varázslás minden fajtája a hatalomvágyból táplálkozik, mindegy, hogy állítólagosanfehér,gyógyító mágiáról , vagy fekete , ártó mágiáról van szó.Mindkét esetben ez a hatalom az élet természetes folyamatai ellen fejti ki hatását.Miközben az alkotás erőit a világos Nap szimbolizálja, addig a mágiát a fekete Nap jeleníti meg.Olyan erőt használ fel, ami az alvilágból származik.Mindig ! A boszorkánymester az élet ura akar lenni, végsősoron életet akar létrehozni : a Homunkuluszt.A mindennapokban ez a mágia többnyire jelentéktelennek tűnő és nem kelt feltűnést.Mindannyian felhasználunk " varázsigéket ", és nem vesszük észre , hogy ezért életenergiákat kell összpontosítanunk és leadnunk.E varázsigék legismertebbike a " pozitív gondolkodás ".Egy meghatározott képnek kell realizálódnia : a jobb, az egészségesebb, a gazdagabb, a sikeresebb , a szebb, az ezoterikusabb, a nemesebb és szentebb embernek kell megvalósulnia.Mindezek olyan kívánságok és elképzelések,amelyek minden EGÓ szellemét uralják.Minden rendelkezésre álló erőt Plútó kísértésének segítségével arra használok fel, hogy ezeket a célokat elérjem.Megkísérlem magamat a saját magam által eltervezett elképzelésekbe bepréselni.Minden kellemetlen, az ideálképnek meg nem felelő dolgot félresöprök.Egészen addig alakítom magamat , míg végre meg nem jelenítem a tökéletes képet, míg egészen eggyé nem válok vele, és a Homunkulusz tökéletesen létre nem jött.
 Miért is ne ? Kérdezhetné az olvasó.Milyen szép is lenne, ha minden szempontból olyan tökéletes lennék.Mit nem adnék érte, ha nagyon erős lennék és korlátlan hatalmam lenne az életem fölött !
Most vegyük a bonszáj- fácska példáját : talán már 30 vagy 40 éves is lehet, és egy tetszetős kis edényben a fa miniatűr ideálját testesíti meg.A szabad természetben élő fákkal összahasonlítva , amelyek ferdék, görbék, férgek rágják őket, állandóan sebeket és sérüléseket kapnak, a bonszáj- fácska tiszta, üde és tökéletes.Élettere világosan meghatározható, és még csak halottnak sem nevezhetjük, mert mélyen elrejtve benne még ott szunnyad az évszakok ritmusára való emlékezés.Hogyan is érthetnénk meg, hogy a varázslat átka, a képzelet varázsa lebeg fölötte ?
A fa az élet, ugyanakkor az ember szimbóluma. Ha egy fa a növekedésében a természetes nagyságát elérte,- akármennyire csúnyának vagy aránytalannak is néz ki,sok termékeny lombot növeszt,és hozzájárul az oxigénképzéshez- az élet fennmaradásához. A teremtés részét képezei és helytáll a neki rendelt szerepben.Gyökerei az idők folyamán egyre mélyebbre hatolnak a talajba( a tudattalanba) , és a mélység tapasztalati gazdagságából meríthetnek.De a tökéletes bonszáj- embernek, akit talán a géntechnológia meg is teremt a jövőben, nincs meg ez az esélye.
 Hogy ideális formáját megtartsa, egyre több életet kell leadnia. Gyökerei kiszáradnak, és végül széthullik,- anélkül, hogy élt volna valamikor igazán. "
 

Az itt leírt sorok figyelmeztetések csupán.A mágiát legegyszerűbb cselekedeteinkben is észrevétlenül használjuk. A teremtés mennyire félreérthető. És az élet milyen egyszerűen élhető. Semmi energiát nem kéne megzavarnunk, hagyni kéne, hogy vigyen sodorjon az ár. Helyette mi az eszünkkel szeretnénk jobbá, szebbé tenni életünket és innentől kezdve már a mágia ingoványos talajára tévedünk. 

Nincs ebben semmi rossz, hiszen szabad akaratot kaptunk. A világot mi teremtjük. Csak a két teremtés között hatalmas különbség van. Hosszú folyamat, míg minderre rájövünk, még hosszabb, amikor meg tudjuk tenni, hogy már nincs szükségünk mágiára.

Nehéz út, szép út...talán az ember útja. Akinek eszébe jut hatalma, nagysága még így legátolva, anyagba öntve is.

A szabad akarat sokmindenre felhasználható. És nagy tanulás rájönni, hogy hogyan nem. Az élet az egyetlen , ami nyomon követhető. Az egyetlen állandó. Ahol az élet, ott az energia, ott egyensúlyban vagy és minden rendben...

Ahol úgy cselekedsz, gondolkodsz, hogy elveszik, sérül az élet ( és nem a halál természetes ritmusára gondolok ) , ott nem vagy a helyeden. A mágia sokrétű " tudomány " . És csak az élettel, természettel összhangban elfogadható.

Akkor meg mi szükség lenne rá ???