JIN ÉS YANG A TAI CHIBAN
Cs.Zsuzsa 2009.06.21. 20:42
" Minden lét úgy keletkezik , hogy a két őserő a yin és a yang törvényszerű változások során átmegy egymásba ."
/ Változások Könyve ( Ji King) /
A taoista filozófiák szerint a világot két ellentétes minőségű erő, jin és yang alkotja , tartja mozgásban .
Jin és yang egymással ellentétes, egymást feltételező minőségek . Egymástól elválaszthatatlanok , hiszen az egyik minőség a másikhoz képest nyer értelmet .
A köztük levő feszültség tartja fenn a mozgást világunkban , jin és yang örök egymásba alakulása adja az élet természetes lüktetését , dinamikáját és egyensúlyát.
E két minőség segítségével világunk minden jelenségét jellemezhetjük , így különös fontosságot kap a tai chiban is .
Talán egyik legkifejezőbb és egyben legszebb kínai megfogalmazása a Yang és Jin erőnek , a hegy napos és árnyékos oldala .
Jin és Yang néhány közismert minősége : Föld - Ég , sötét - világos , passzív - aktív , befogadó - teremtő , női - férfi , Hold - Nap , hűvös - forró , édes- sós stb.
Jin és yang minőségei , a kétféle erő a tai chi alapját is képezik . A mozdulatok is jin illetve yang erők megnyilvánulásai , ezek egyensúlya adja a tai chi csodálatos harmóniáját.
JIN YANG
Visszahúzódás támadás
Hátrálás előretörés
Balra fordulás jobbra fordulás
Lesüllyesztés felemelkedés
Összehúzódás kiterjedés
Húzás tolás
A mozgás során a tai chiban törekszünk úgy ellazulni , hogy hagyjuk ,hogy a kétféle erő vezessen bennünket . És megérezzük, amint a két minőség mozdulatainkban folyamatosan egymásba alakul . Hátrálás után előretörünk , lesüllyedünk majd felemelkedünk , visszahúzódás után előremozdulunk , lehúzás után tolunk , összehúzódunk majd kitágulunk , lazán és természetesen, éppúgy, ahogy a levegőt is ki és belélegezzük folyamatosan .
A páros gyakorlatoknál még jobban megérezhetjük ennek működését .
Amikor partnerünk előrelendül , mi folyamatosan kontaktusban maradva vele visszahúzódunk., amilyen erővel támad, mi olyan erővel hátrálunk vagy kitérünk , folyamatosan tapadva, érintkezve vele . Ahogy jin és yang is elválaszthatatlanok egymástól, úgy válunk mi is eggyé partnerünk erőivel, habitusával. Küzdelemben ennek segítségével megérezhetjük az ellenfél szándékát. Mert ha támad , nem elhúzódunk tőle , hanem még közelebb kerülünk és igyekszünk eggyé válni vele. Amint a yangos támadásra jines hátrahúzódással reagálunk , megpróbáljuk megérezni azt a pillanatot, amikor az erők átfordulnak . A jinben mindig apró pontként jelen van a yang , és fordítva.
Az erők átfordulásakor a jinből megszületik a yang ,és innentől mi nyomulhatunk előre . A kínaiak úgy is hívják, fiatal yang, ami majd fokozatosan öreg yanggá érik , teljesedik ki . Partnerünkben ugyanekkor megszületik a fiatal jin , ezért most ő fog fokozatosan hátrálni .
A legkomolyabb küzdelem is művészetté emelhető , jin és yang erőinek dinamikusan egymásba alakuló táncává.
A tai chi formagyakorlatoknál is minden mozdulatban jin és yang nyilvánul meg. Amikor lesüllyedünk , eljutunk egy pontra , ahol már könnyedén nem megy tovább, feszülnek az izmok , az ízületek. Itt megállunk egy pillanat tört részére és hagyjuk, hogy az erők átforduljanak , hogy megszülessen a yang erő és elinduljon a felemelkedés .
Ugyanez van a tolás – hátrahúzódásnál , a jobbra és balra fordulásoknál , a lágy ütéseknél is.
Így a tai chi gyakorlatai visszaadják és követik jin és yang dinamikus egymásba alakulását , a Kozmosz lüktetését , a folyamatos kitágulás és összehúzódás csodálatos élményét .
A tai chi ezért magas szintű harcművészet is . A harcnál ugyanezek érvényesülnek.
A küzdelemben sosincs igazán győztes vagy vesztes . Aki küzdelemre hívja a másikat , a természet ritmusát veszi fel és ezt a ritmust csalogatja elő a másikból is . Azt mondják, aki egy tai chi Mesterrel küzd , sokszor olyan érzete támad, mintha táncba vitték volna .
Hogy ki győz , igazából nem számít . Az sokkal fontosabb , hogy a küzdelem , a kontaktus által kölcsönösen megtapasztalhattak valamit önmagukról, a másikról , hogy tanulhattak egymástól , és jin és yang erőin keresztül a mindent jelentő Természettől.
|